Több az idén a nagyváradi, mint a kolozsvári büdzsé

Hónapokat késett tavaly a kormány a 2012-es országos költségvetés elfogadásával, majd újabb heteket az idén az állami leosztások közlésével. A települési önkormányzatok ezért csak ebben a hónapban dönthetnek saját éves büdzséjükről. A nagyváradi tanács mára hívott össze rendkívüli ülést az idei költségvetés-tervezet elfogadására, előzetesen Biró Rozália alpolgármester és a gazdasági igazgatóságot vezető Eduard Florea tájékoztatta a sajtót a sarokszámokról, a bevételi forrásokról, a kiadások megoszlásáról.

Nagyvárad az idén egymilliárd lejt kevéssel meghaladó összegből gazdálkodhat az előterjesztés szerint. Az összeg 36 százalékkal magasabb, mint amennyit 2011-ben terveztek, és 54 százalékkal haladja meg azt, ami meg is valósult. Ráadásul több, mint amennyit a népesebb Kolozsvár önkormányzatának végrehajtó testülete már el is fogadott (962 millió lej) – jelentette be Biró Rozália. Mindezt ráadásul úgy akarják elérni, hogy a saját bevételt (amely az ötödét teszi ki a jövedelmi oldalnak) mintegy 20 millió lejjel kevesebbre (megközelítőleg 204 millió lej) tervezték, mint tavaly. A 2011-es szintnek szinte a duplája (közel 363 millió lej) érkezik a tervek szerint az állami költségvetésből korábban leszerződött beruházások finanszírozásaként, ami a bevételek 36 százalékát teszi ki. Jelentős hányadot (21 százalékot) tesznek ki még ezen az oldalon a közintézmények saját bevételei is.
Európai uniós pályázatokkal nyert vissza nem térítendő támogatásokból a tavalyinak a 15-szörösét (nagyjából 166 millió lejt) igyekszik elérni ebben az évben a váradi önkormányzat. A keretet 5 százaléknyi (47 millió lej) bankkölcsön és 2 százaléknyi, 2011-ből megmaradt többletjövedelem egészíti ki.
A kiadási oldal legfontosabb jellemzője, hogy kevesebb a működési költség (47%), mint amit beruházásra fordítanak (53%). Kolozsváron 57–43 az arány a beruházások hátrányára. A 475 millió lejt kevéssel meghaladó működési költség 44 százalékát a közintézmények működtetése viszi el, egyötöde a tanintézetek fenntartását szolgálja, közszolgáltatásokra 12, szociális védelemre 6 százalék (mintegy 27,5 millió lej), sport- és kulturális tevékenységre 2 százaléknyi jut. Hét százaléknyit, 33,5 millió lejt korábbi bankhitelek törlesztésére kell kifizetni, ugyanis ebben az évben s még inkább jövőre emelkedik legmagasabbra a város adósságszolgálata (22, illetve 2013-ban 24 százalékra). Tavaly december végén a helyhatóság köztartozása 54 millió euró volt, de a hitelek futamidejének lejártáig (2025-ig) a kamatokkal együtt a 75 millió eurót is eléri a visszaszolgáltatandó összeg. Tavaly az adósságszolgálat 14 százalékos volt.
A beruházásokra szánt, megközelítőleg 539 millió lejnek csaknem a fele – nagyjából 262 millió lejt – az állami költségvetésből érkezik a már említett EU-s pályázatokhoz kapcsolódó nemzeti támogatásként vagy önrészként. További egyharmadnyi részt fedeznek az uniós alapokból bejövő, vissza nem térítendő támogatások. Kilenc százaléknyit adnak hozzá a városkasszából, és ugyanennyi (nem egészen 50 millió lej) bankhitelt fognak felvenni.
Mivel az intézményfenntartó feladathoz az állam a szükségesnél kevesebb pénzt ad (például a diáklétszám utáni finanszírozás nem elég a tanintézeteknek), igyekeznek spórolni a közköltségekkel – említette meg Florea. A megyei önkormányzattól is várnak támogatást a színház és a megyei kórház működtetésére – tette hozzá. Ötvenmillió lejt igényeltek, míg tavaly „csak” tízmilliót kértek, de mindössze hatot kaptak.