A tánc is tanítási módszer

HODGYAI EDIT, a micskei Miskolczy Károly Általános Iskola igazgatónője tanító- és művészcsaládból származik ükszülői ágig. Székelyudvarhelyen született, ott érettségizett, majd a Temesvári Egyetem matematika–fizika szakán 1987-ben diplomázott. Kihelyezéssel került Biharba, Vámoslázra, ahol valójában nem volt szabad állás, ezért ideiglenesen felajánlották neki a micskei magyartanári katedrát. Másfél év múltán tért vissza a szakkatedrára.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Otthon, Székelyföldön szerette volna tanítani a számok tudományát, de alkalmazkodott az új helyzethez, megszerette Micskét, és maradt új otthonában. Munkatársai tisztelik és szeretik, így 1990-ben igazgatónak választották, később versenyvizsgákon is bizonyított. A rend, fegyelem és a következetesség hazulról hozott igénye segítette pályáján.

– A sikeres tanárok általában ugródeszkának tekintik a vidéki állást, és az első adódó alkalommal a városba igyekeznek. Ön miért nem tett így?
– Az igaz forrásból jövő gyermeknek is szüksége és joga van a jó minőségű, a városiéval egyenlő értékű oktatásra. A falusi iskola azért „falusi”, mert az ott tanítók elégedettek ezzel a jelzővel. Faluról valóban nehezebb nyitni, mert meg kell küzdeni a régióval, de ha elég jók vagyunk, akkor nem marad el a siker. Vidéken ugyanannyi tehetséges gyerek van, mint akármelyik nagyvárosban. Talán kevesebb a kulturális rendezvény, de ez már nem igazi hátrány, mivel megnőtt az emberek mobilitása. Az évek során otthonommá vált Micske, sok minden ideköt. Persze a lelkem egy része szülőföldemen maradt, de szerintem ez így természetes.
– Egy vidéki gyerek azonos esélyekkel indulhat az élet ösvényén a városival?
– Én ma nem látom azt, hogy egy vidéken tanuló gyermek bármilyen hátrányt szenvedne. A tanterv azonos, és aki akar tanulni, az vidéken is tud. Úgy látom, hogy a vidéki tanárok sincsenek hátrányban felkészültség tekintetében a városiakhoz képest. Iskolánkban több olyan oktatónk van, aki innen indult, és ide jött vissza.
– Egy iskola erejét állítólag a versenyeredmények tükrözik. Belenézhetünk ebbe a tükörbe?
– Ha ez igaz, akkor a miénk jó iskola. Számottevő eredményeink vannak, nyerteseink névsora több oldalnyit tesz ki. Van olyan tanulónk, aki évente több tantárgyversenyen is részt vesz, és értékes díjakat hoz. Egyeseknél ez összesítésben eléri a 17-et. Volt és van olyan diák – Oláh Mátyás –, aki ötször volt megyei első a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen. Emellett részt vett a magyar olimpia országos szakaszán, és fizikából kijutott a nemzetközi versenyre. Oláh Márta országos első lett a Hevesi-kémiaversenyen, Sipos Kitti pedig második. Erdei Csongor kétszer is eljutott a Brenyó Mihály Pontszerző Matematikaverseny országos fordulójára, és díjjal tért haza. Surdu Henrietta, Gavallér Csenge és Jakab Emőke a magyar olimpia országos versenyzői. Nemzetközi szinten részt veszünk a TIT tehetséggondozó versenyeken, ahol számos előkelő helyezést értek el diákjaink. Rendszeresen ott vagyunk a debreceni testvériskolánk versenyein is. Idén iskolánk indítja útjára a Csillagszerző Matematikaversenyt, mely a Brenyó-pontszerzőverseny folytatása. Tizenhárom megyéből és Magyarországról is érkeztek benevezések.
– A matematika mellett Ön néptáncot is oktat, a micskei Görböc néptáncegyüttes vezetője. Beszéljünk erről is.
– Mindig szerettem táncolni. Otthon a székelyudvarhelyi Venyige Néptáncegyüttes tagja voltam, egyetemista koromban táncházat szerveztem. Micskén szintén úgy láttam, hogy a gyerekek teljes szellemi fejlődéséhez erre is szükség van, és volt keletje. Az elmúlt 20 évben számos bihari községben, Nagyváradon és Margittán is oktattunk néptáncot a férjemmel. A Görböc 25 éves sikeres múltra tekinthet vissza. Jelentős eredményeink vannak, többek között a Magyar Kultúráért Díj is. A tánc alternatív tanítási módszer, mivel rendre, pontosságra, fegyelemre, koncentrálásra nevel, ezek a mindennapi életben fokozottan szükségesek. Ma már gyermekeim is segítenek a tánctanításban.
– Ön megyei önkormányzati képviselő is. Hogyan került kapcsolatba a politikával?
– Először helyi tanácsosként kezdtem, mert úgy gondoltam, így jobban tudom segíteni az iskolát és a helyi népi kultúrát. Később, hogy nagyobb rálátásom legyen a dolgokra, megpályáztam a megyei tanácsi tagságot, és az emberek rám szavaztak. Nemcsak a micskei, hanem a környék valamennyi iskolája szívügyem, és lehetőség szerint segíteni akarom őket. A megyei tanács kulturális szakbizottság tagjaként részt vehettem a Szigligeti Színház létrehozásában is. Amikor a margittai önálló magyar iskola létrehozása szóba jött, akkor én is gyűjtöttem, illetve szerveztem a támogató aláírások begyűjtését. Nagyjából 1500 aláírás köthető a nevemhez. Büszke vagyok rá, hogy segíthettem. Ezen kívül sikerrel lobbyztam a poklosteleki magyar iskola létrehozásáért. Én abban a szerencsés és örömteli helyzetben vagyok, hogy magyar iskolában tanultam és abban tanítok. Azt szeretném, ha ezt az örömöt minél többen átélnék.

Szőke Ferenc