Alkalmasokból győzteseket

A nép visszatérő időszakonként szabadon megválasztja a saját vezetőit. Végletesen leegyszerűsítve így közelíthetjük meg a demokrácia fogalmát, hozzátéve, hogy a nép akaratának tiszteletben tartása kell hogy társuljon ehhez. Szokás emlegetni, hogy a demokrácia drága mulatság, de jobbat még nem találtak ki, ráadásul igazán intenzíven nem a jelenlétét, hanem a hiányát érzi meg az állampolgár, aki számára különösen fontos, hogy saját környezetében kik hozzák meg az életét befolyásoló döntéseket.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Romániában bő száz nap múlva élhetnek demokratikus jogukkal a választók, új vezetőket választhatnak: helyi és megyei tanácsosokat, polgármestereket, megyei tanácselnököket. A politikumot ez kissé váratlanul érte, hiszen a kormány – politikai és takarékoskodási megfontolásokból – szerette volna meghosszabbítani a helyhatósági vezetők mandátumát, összevonva a parlamenti választásokkal az önkormányzatit. Csakhogy az Alkotmánybíróság nemet mondott az elképzelésre, ennek megfelelően várhatóan június 10-én választunk.
A helyi választások többnyire leképezik az országos politikai folyamatokat (lásd Magyarország esetét, ahol a Fidesz kétharmados parlamenti győzelme fél évvel később népszerű és eredményes baloldali városvezetőket is elsepert), a helyi témák előtérbe kerülése mégis sajátos helyzeteket teremthet. Emlékezhetnek rá, Temesváron sok évvel azt követően is a parasztpárti jelölt volt a befutó, hogy időközben pártja gyakorlatilag eltűnt a politikai porondról. Magyarán, a személyes képességek, a karizma, az alkalmasság, a kommunikációs készségek mind hozzátehetnek az induló mögött álló szervezet népszerűségéhez, e képességek hiánya pedig ugyanígy ronthat az esélyeken. Ezért is tapasztalhatjuk nem ritkán, hogy a szervezet arcaként megjelenő polgármesterjelölt segíthet egy jobb listás eredmény elérésében, rossz esetben viszont, otthon tartva az adott szervezet szimpatizánsait, gyengébb képviseletet is eredményezhet.
Érdekes hatásuk lehet a papírforma szerint biztosnak számító eredményeknek is. Négy esztendeje Bihar megyében alighanem több ezer szavazatot vesztett az RMDSZ olyan, többnyire tömbmagyar településeken, ahol a Szövetség polgármesterjelöltje győzelmének biztos tudatában sokan el sem mentek választani. Ezek a hiányzó szavazatok helyben nem befolyásolták ugyan az eredményt, ám a megyei tanácsi listán szereplők, illetve az elnökjelölt bizony okkal bosszankodhatott a távolmaradók miatt. Nem könnyű feladat a mai kampánytervezőknek, hogy e települések lakóit miképpen lehet eredményesebben az urnákhoz vinni, ráadásul többnyire olyan helyekről van szó, ahol az eddigi vezető eredményes működése, népszerűsége járul hozzá az alacsony részvételi arányokhoz.
Csak júniusban választunk ugyan, ám a sikeres szereplés ezekben a napokban, a jelöltállítási folyamat során dől el, ami magában rejti a kockázatokat, a konfliktusokat, az érdekcsoportok küzdelmét, a döntéshozók részéről a helyi közösségek, elvárások pontos ismeretét feltételezve. Éppen ezért úgy hiszem, hogy az előválasztási rendszer, mely egyedi és fontos eredménye, erénye volt az RMDSZ működésének, annak ellenére is megtartandó intézmény, hogy az új versenyhelyzetben olykor kockázatos; a vesztes jelöltek könnyen kereshetnek más szervezetben vigaszt. Talán a legnehezebben kezelhető szituáció, amikor egy hivatalban lévő vezető alkalmatlansága válik egészen nyilvánvalóvá, ilyen eset megoldására is alkalmas az előválasztás.
Az előttünk álló hetek fontos kérdése, hogyan lehet a személyes, s a nem ritkán ezzel járó anyagi ambíciók elé helyezni a közösségi érdekeket, miként orvosolhatók az ilyen helyzetekben óhatatlanul előforduló sérelmek, érzékenységek, miként békíthetők össze a különböző (érdek)csoportok, hol az a pont, ahol a jelöltállítási vetélkedő a helyi véleményezések keretein túllépve háborúskodásába csap át. E tekintetben követendő példa lehet az a versenyfutás, ami ezekben a hónapokban az Egyesült Államokban zajlik a republikánus elnökjelöltségért. Ma még éles, személyeskedéstől, negatív üzenetektől terhes küzdelem folyik a versenyben lévő négy politikus között, ám ismerve az amerikai hagyományokat, bizton kijelenthetjük: a jelöltállító konvenció után a három vesztes a csatabárdot elásva teljes erejéből támogatja majd a győztes negyediket, hogy novemberben leválthassák Barack Obamát. Könnyű nekik, hiszen nemzedékek hosszú sora óta gyakorolják ezt a fránya demokráciát.

Szűcs László