Zavaros vízügyek Biharon

Bírósághoz fordultak a bihariak, mivel szerintük jogszerűtlen, hogy nem engedik kilépni a Nagyváradot és több községet felölelő Aparegio-projektből. Március 20-án vagy a kilépésről, vagy a per áthelyezéséről dönthet a bíróság, hangzott el a Szeghalmi Győző alpolgármester, Méhes Zoltán (Magyar Polgári Párt) és Kozma Géza (RMDSZ) tanácstagok március 5-i sajtótájékoztatóján.

Benn is vannak, kinn is vannak…
A bihariak az Aparegio Közösségközi Fejlesztési Egyesületből (Aparegio) szeretnének kilépni, ezért indították a pert, melynek áthelyezését Ilie Bolojan nagyváradi polgármester kérte. Ugyanakkor az a furcsa helyzet állt elő, hogy Biharnak elvileg benne sem kellene lennie a projektben, mivel azzal a feltétellel léptek (volna) be az egyesületbe 2010 októberében, ha az 2010. december 20-áig megnyeri a Nagyvárad és több környező település víz- és csatornahálózatának bővítésére kiírt, európai uniós alapból finanszírozandó pályázatot. Erről egyezmény is készült, melyet azonban csak a társulási szerződésnél jóval később, valamikor 2011-ben írtak alá a Nagyváradi Vízművek Rt. képviselői. A Vízművek – az EU-s pályázati feltétel szerint – a fejlesztendő térségnek egyedüli vízszolgáltatója kell hogy legyen, ezért Bihar önkormányzata is megbízási szerződést kötött vele, igaz, csak feltételekkel. Ezekről viszont a szolgáltató nehezen vesz tudomást.
A bihariak azonban mindenképpen ki akarnak lépni a projektből, amely miatt eddig csak hátrányokat szenvedek. A korábbihoz képest például 2010 végén háromszorosára nőtt egyszeriben a vízdíj (egységes, a Váradon is érvényes tarifát vezetett be a Vízművek), noha a községben semmit sem változott a vízszolgáltatás – nehezményezték az ott lakók. A kilépési szándékról tanácsi határozat is született, ennek ellenére nem hívták össze az Aparegio közgyűlését a törvényes határidőn belül, majd egy másik közgyűlésen a megjelent polgármesterek Bihar kilépése ellen szavaztak, holott erre nem volt meghatalmazásuk saját helyi tanácsaiktól.

A lakosok sem akarják
A második évében járó huzavona lezárásának reményében egyes önkormányzati illetékesek a bihariak véleményére voltak kíváncsiak. Idén február végén házról-házra jártak, hogy megkérdezzék a község lakóit: lépjenek-e ki a fejlesztési egyesületből, illetve bontsanak-e szerződést a váradi Vízművekkel. A körülbelül 2600 nagykorú lakos közül 1515-en a kilépést választották, és csak hatan voltak a projekt folytatása mellett. Az aláírásokat csatolják periratokhoz, hangzott el a sajtótájékoztatón.
A Nagyváradi Vízművek Rt. 2010 októberében vette át a vízszolgáltatást a községben, és az első számlék kiküldésekor ki is tört a botrány. Amint az önkormányzat képviselői elmondták, a 3,7 lejes köbméterenkénti árat elfogadhatatlannak tartják a bihariak. Volt köztük olyan, aki 300 lejes nyugdíjánál magasabb összegre szóló számlát kapott. A számlákat jelenleg a polgármesteri hivatal kapja, de fizetni nem fizeti, két újabb per is folyik miattuk. A községtől 600 ezer lejes vízdíj-tatozást követel a szolgáltató, a bihariak ellenben a szerintük jogtalanul kibocsátott számlák érvénytelenítését kérik.

Hat hónap késés
Az Aparegio-projekt legtöbb fél éves késést szenvedne kilépésük miatt, mondták a bihari önkormányzat képviselői. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a főútvonal mentén hét kilométernyi vízvezetéket már lefektettek önerőből a főút alatt. Felújították ugyanis a községet átszelő, Nagyváradot Szatmárnémetivel összekötő főutat, és ahhoz három éven át nem nyúlhatnak. Egy másik uniós projekt keretében a község kisebb utcáit aszfaltozzák, ezt a burkolatot öt évig nem törhetik fel, még EU-s pénzből fizetett vízvezeték és csatornarendszer lefektetése miatt sem.

Fried Noémi Lujza