Ünnep és hétköznapok Érköbölkúton

Bő százhatvan esztendőt fiatalodott Érköbölkút az elmúlt szombat kora délutánján. Igaz, csak néhány órára élhették meg az ott lévők a csodát, amit Rákóczi Lajos tanár teremtett az ősöket, értékeinket feledni nem akarók számára. A szájhagyomány szerint a drótos tót eltévelyedésének falujában a hajdani huszártoborzó hangulata ismét belengte a barackvirággal ékesített völgyet.

Székelyföld, az Érmellék, Hajdú-Bihar megye hagyományőrző huszárjai peckesen ülték meg a prüszkölő paripákat, pedig igencsak ficánkoltak a kora tavaszi napsütésben. Miután a tábori szekérrel kísért huszárcsapat Szentjobb irányából érkezve felsorakozott az iskolaudvar magaslatán, a Székelyhídi Férfikórus szívét-lelkét beleadva énekelte a Szózatot, a domboldalakon csapódva remegett az érces férfihang.
Rákóczi régi ígérete volt egy szoborpark kialakítása Érköbölkúton, a kopjafa és emléktáblák sorát ez alkalommal Vasvári Pálnak, a szabadságharc őrnagyának mellszoboravatása bővítette. A helybeli iskola diákjainak szavalatait követően Meleg Vilmos színművész teremtett versmondásával hangulatot. Jelen volt Szilágyi Mátyás Magyarország kolozsvári főkonzulja, aki üdvözölte a Szent korona egykori őrzőfalujának lakosságát, buzdított a magyar-magyar összefogásra, fontosnak tartva a románokkal való megbékélést is. Ekként gondolkodott Vasvári is, aki forradalmi idealista politikus lévén a népek közötti testvériséget komolyan vallotta – hangsúlyozta a főkonzul. Gavrucza Tibor megyei tanácsos így fogalmazott: „szívből jövő köszönet azoknak, akik emléket állítanak, mert minden rögöt meg kell óvnunk, hisz ami ma még létező, holnapra már elorozhatják tőlünk.” Mielőtt felolvasták az RMDSZ elnökének, Kelemen Hunornak az esemény kapcsán megfogalmazott gondolatait, Szilágyi Mátyás, Gavrucza Tibor, valamint az alkotó Szabó István leleplezték Vasvári Pál fából készült szobrát, majd Czondi István helybéli lelkipásztor megáldotta az alkotást.
A házigazda, aki egyben a Pro Érköbölkút Egyesület elnöke is, méltatta Vasvári érdemeit, akinek köszönhetően sikeresen hajtották végre az érköbölkúti toborzást. Szót ejtett a huszárok mindenkori hű társáról, a lóról is, imigyen vezetve fel az eseménysor folytatását jelentő lószobor leleplezését. Amint elmondta, tudomása szerint szerte Európában az érköbölkúti a második olyan szobor, amely magának a lónak állít emléket. A Vasvári szobornál már beszédet mondó Papp Gyula nyugalmazott ezredes arról a spirituális kapcsolatról szólt, amely évezredek során kialakult az ember és a ló között.

Van vizük s orvosuk

Bármennyire is érkeztek illusztris vendégek az ünnepségre, a falubeliek közül viszonylag kevesen szakítottak időt a közös együttlétre. A falu ügyes-bajos dolgainak intézését Gődér Attila tanácsossal közösen vállaló Kaszoni Elek helyi RMDSZ alelnököt otthonában kerestük fel, hogy beszéljen az ott élők mindennapjairól. Elmondta, sikerült a faluban a vízhálózat kiépítését megoldaniuk. Legalább ekkora eredménynek számít az Érolaszi irányába vezető bekötőút leaszfaltozása. A falu központjában ottjártunkkor még érzett a friss bitumen szaga, alig néhány napja aszfaltoztak le egy 280 méter hosszúságú utcát. A 11,5 kilométer össz-utcahossz szinte teljesen kövezett, ígéretet kaptak, hogy az idén mintegy száz teherautónyi kavicsot terítenek Érköbölkúton. Örömmel újságolja vendéglátóm, hogy az orvosi ellátás akadozása a közeljövőben megszűnik, találtak egy olyan háziorvost, aki hajlandó a faluba költözni. Megoldásra váró feladatok is akadnak bőven, a kultúrház nem rendelkezik főzőhelyiséggel, pedig faluhelyen lakodalmak idején ez elég nagy hiányosság. A település régmúlt dicsőségéről árulkodik a szép formátumú községháza, aminek beomlott tetőzete nem sok jót sejtet. Mindezt Kaszoni is jól tudja, és azon van, hogy mentsék a még menthetőt, szebbé tegyék e nagy múltú települést.

Csak anyagi gyarapodás

Czondi István lelkipásztor két évtizede pásztorolja a hatszáz lelkesre apadt gyülekezetet. Szolgálata kezdetén még nyolcszáznál is többen voltak reformátusok. A háromszázötven fős roma lakosság az olcsóbb szertartási költségek okán a fancsikai ortodoxoknál keresztelkedik, de előfordul, hogy a tiszteletes úr is beszolgál temetések alkalmával a roma kolónián. Czondi statisztikai adatokkal is szolgált, az idén már hét alkalommal hirdetett gyászt a harang, miközben keresztelés nem volt. Az elmúlt esztendőben nem házasodott senki, a tavalyi kilenccel szemben az idén csak öt fiatal fog konfirmálni.
Ha emberanyag szempontjából nem túl fényes is a jövendő, anyagiakban lépésről-lépésre gyarapodnak, van mit felmutatniuk.
Jó két esztendeje a közel fél évszázadon át megrepedten álló harangot újjáöntették, így immár három harang szól. Őszre elkészül a ravatalozó is, a pénz egy részét a közösség állja, de kétkezi munkával is segítenek a hívek. Cseke Attila miniszter közbenjárására harmincezer lejt kaptak a temetkezési hely munkálatainak elkezdéséhez.
Már megnyúltak az árnyak, mire a dimbes-dombos faluból kivezető kanyargós kaptatón túljutottunk, magunk mögött hagyva a lassan morzsolódó, még érintetlen magyar közösséget.