Edényt gyúrnak Albison

Ritka látványosság fogad az albisi Sárkány családban, formás vázák, haspók edények sorjáznak a polcokon. Csabának nem kell messzire menni a munkahelyére, nem zötykölődik villamoson, türelmetlen autósok nem tülkölnek rá minduntalan, hogy már jól felcukkolva kezdje a napot. Kitárja lakása ablakait, mélyet szippant a virágillatú tavaszban, amihez lombok alól kapja a trillát. Nyújtózkodni is marad ideje, nem kési le a vén „hatost”, hisz lakása alatti garázsszerű pincerészben alakította ki munkahelyét. Róla igazán el lehet mondani, hogy maga gyúrja a kenyerét, bár liszt helyett agyagból van a tészta.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Véletlen hozta fazekasság az övé, újsághirdetés alapján került egy érdi mesterhez, majd pedig Vas megyében immár szakmai ismeretekkel felvértezve kereste az anyag rejtette formát. Felesége is végigkísérte, ma már ő is aktív fazekasmester. Hat év után úgy gondolták, már eléggé ismerik a szakma minden csínját-bínját ahhoz, hogy megálljanak a saját lábukon. Így hazaköltöztek Albisra, céget alapítottak, és nekikezdtek a korongozásnak. Csaba a formát adja az edénynek, míg felesége, Melinda a díszítő elemeket metszi az agyagba, és jobbára az edényfestés is rá hárul.
A szép kaspók, vázák, káposztásfazekak alapanyagának bizony nem felel meg a környékbeli agyag. Az előkészített alapanyagot Magyarországról hozzák, mert a természet adta földnek olyan speciális tisztításon kell átesnie, amit Sárkányék nem tudnának házi körülmények között elvégezni. Így is a megvásárolt agyagból egyedi gépezettel a levegőmaradványokat még ki kell hogy szippantsák. Az így előkészített agyagot méretre vágják, hisz előre tudni lehet, hogy egy bizonyos edényhez mekkora mennyiségű anyag szükségeltetik. Vendéglátóm kedvünkért neki is látott a korongozásnak. Rácsodálkoztam, hogyan alakult-szépült tenyere alatt a sár. Stoppoltuk az időt, két perc sem kellett hozzá, és megszületett a váza.
A faluban nagy feltűnést keltett a fiatalok Magyarországról hozott tudománya. A szomszédos Irma néni át is nézett csudát látni, jobbra-balra tekingetett, szemlét tartott, kereste a formát, ami után „öntik” az edényt. Csaba hiába mondta neki, hogy a kezével formálja, szelídíti az agyagot, a néni csak csóválta a fejét, hogy biza ő azt nem hiszi. Mit volt mit tenni, a mester leült a korong mellé bemutatót tartani. Irma néni összecsapta a tenyerét, futott is apjuk után, hogy jöjjön, nézze meg ezt a Csaba gyereket, ilyen még nem volt Albison.
Egy órányi, szabad levegőn történő szikkadás után a mintametszés következik, ami a fiatalasszonynak, Melindának a feladata. Több napi száradás után átmossák az edényt, és kezdődhet az égetés. Kemencéből kettő is van, a legújabb már igazán modern szerzemény, saját programmal ellátott, mintegy 8500 eurót kóstált. Folyamatosan növelik a hőt egészen 900 Celsius-fokra. Majd a huszonnégy órás művelet végeztével a visszahűtés is lépcsőzetesen megy végbe. Az edényeket ezután színezik, a mázas, fényezett tárgyakat ismételt hőkezelésnek vetik alá. Csomagolás előtt vízálló folyadékkal átkenik, hogy ne szívja magába a nedvességet.
Manapság a kézi fazekasság értéke növekvőben van, bár, amint Csaba mondja, géppel is folyik sorozatgyártás. Sárkányék portékáikat kezdetben Magyarországon értékesítették, ettől az évtől viszont a hazai piacra is betörtek. Országos terítésben, nagy bevásárlóközpontokban lehet megtalálni az albisiak portékáját, de ha valaki személyes kéréssel keresi meg őket, akkor egyedi darabokat is készítenek.
Mire elköszöntem a kedves fiataloktól, már javában csordogált a délután, az albisi erdők mélyén mocorgó agyag teremtő kezet álmodott.