Nagyvárad jeles szülötte, a hadi medicina úttörője (2.)

Dr. Flór Ferenc, a „legmagyarabb magyar orvos” nemcsak a reformkor, hanem a szabadságharc, majd a kiegyezést követő békés, építő korszak igazi gyermeke is volt. Gazdag, önfeláldozó, tevékeny életének egy tragikus közlekedési baleset vetett véget.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

1848 tavaszán jelentkezett a nemzetőrségbe. 1848 őszétől őrnagyi rangban a honvéd hadsereg törzsorvosaként szolgált. A főváros feladása után egységével Egerbe vonult vissza. 1849. január 22.-én a Budán maradt Stáhly Ignác utódaként alezredesi rangban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának főnökévé nevezték ki, ezzel ő lett a honvédség katonai egészségügyének irányítója. Vezetése alatt fejeződött be a magyar honvédség egészségügyi szervezetének kiépítése.
A katonai egészségügyben számos, nemzetközi viszonylatban is újnak számító módszert vezetett be. A magyar honvédség az elsők között volt Európában, amelynek hadisebészetben bevezették a kloroform alkalmazását. Többek között irányítása alatt szerveződött meg a tábori kórházak rendszere, a front- és hátországi betegellátás, az újoncozás orvosi ellenőrzése és a rokkantak utókezelése. A műszer- és gyógyszerhiány enyhítésére – a külföldről való becsempészés mellett – kísérletet tett a magyarországi gyártás megszervezésére is. 1849. április 16-án indítványára nevezték ki Kossuth Zsuzsannát országos főápolónőnek, ennek nyomán számos női önkéntes állhatott a katonai betegápolás szolgálatába. Flór Ferenc személyes érdeme, hogy a tavaszi hadjárat megindulásakor a honvédség korszerűen megszervezett katonai egészségügyi szolgálattal rendelkezett.

A közegészségügy szolgálatában
A világosi fegyverletétel után másfél év börtönre és állásvesztésre ítélték. Büntetésének letöltése után tápiószelei birtokán – rendőri felügyelet alatt – visszavonultan élt. 1861-ben ismét Pest város tiszti főorvosa és kórházigazgató lett, de tíz hónap múlva tiltakozásul a kormányzati rendszer megváltoztatása miatt lemondott állásairól, és csak a kiegyezés után tért vissza.
A szabadságharcot követő internálása lejárta után figyelme a közegészségügy és az orvosi érdekvédelem felé fordult. 1861-ben elnökletével alakult meg az ország első helyhatósági közegészségügyi bizottsága, így őt tekintik a magyarországi közegészségügy egyik megteremtőjének. 1863-ban egyik kezdeményezője volt az orvosi érdekvédelmi mozgalom elindításának. 1869-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Országos Egyesülete másodelnökévé választották.
Neje Tröscher Eleonóra volt, 1846-ban született fiuk, Gyula 1862-ben meghalt. Fájdalmai ellen a jótéteményekben keresett enyhülést: a Magyar Orvosi Nyugdíjintézet Segélyegylete megalapítására 200 arany alapítványt tett, könyvtárát a városi kórháznak, értékes sebészműszereit a kórházi segédorvosoknak ajándékozta. Végrendeletében a Pest városi Rókus-kórháznak 500, a Nemzeti Színháznak 500, a Tudományos Akadémiának pedig 20 ezer forintot hagyományozott.
Ami a közegészségügy rendezését illeti, Flór doktor teljes hatáskörét fölhasználta ennek előmozdítására. Ő sürgette, közegészségi tekintetből a pesti vízvezeték-hálózat és új, korszerű vágóhidak építését, melyeknek tanulmányozása végett Pest város hatósága elküldte Bécsbe, Berlinbe és Hamburgba. Nagyobbrészt neki köszönhető, hogy a Rókus-kórházat a tudományos igényeknek megfelelő boncteremmel és halottas házzal látták el.

Aki annyi életet mentett meg…
1871-ben közlekedési baleset áldozata lett. A Vasárnapi Újság 1871. július 16-i száma így tudósított a tragikus kimenetelű balesetről: „A mult héten egy vérfagyasztó szerencsétlenség hire zavarta meg a főváros egyhangu nyugalmát. A pesti közuti vaspálya egy nehéz kocsija keresztül ment egy öreg emberen. A szerencsétlen ember elesett közvetlenül a sebesen rohanó kocsi előtt, melyet már nem volt idő feltartóztatni, s ez kerekeivel annyira összezuzta, hogy menten kiadta lelkét. Ez önmagában is megdöbbentő eset hatása még fokozódott, a mint megtudtuk, hogy a szerencsétlenül járt öreg ember nem volt más, mint dr. Flór Ferencz, a Rókus-kórház köztiszteletben álló igazgató főorvosa, kinek gondos ápolása annyi emberéletet mentett meg a balesetek által okozhatott haláltól, s most neki magának kellett baleset áldozatául esnie. (…) Az orvosi látlelet szerint négy oldalbordája eltörve, mája és tüdeje megrepedve találtatott, mi rögtön halálát okozta. Temetése mult vasárnap ment végbe. Tengernép jelent meg a mondott nap délutánján a Rókus elött s elboritá a széles kerepesi utat, ugy hogy a közlekedés teljesen megszakadt” – olvasható a korabeli tudósításban.

Szilágyi Aladár összeállítása

Flór Ferenc szobra Kistarcsán. Váradon mikor állítunk emléket neki?