Érmellék legkiválóbb szülötte (2.) Kazinczy Ferenc író, költő, irodalomszervező

Írói munkássága mellett már fiatalon részt vett az irodalmi élet szervezésében, két folyóirat alapítása is a nevéhez fűződik, Ráday Pállal karöltve ő kezdeményezte a nemzeti színészet életre keltését. És baráti köre révén belesodródott a jakobinus mozgalomba.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Iskolaügyi tevékenysége irodalmi összeköttetései ápolására is kedvező volt. Írókat és irodalompártolókat ismert meg és toborzott, és agitátori tevékenységének ekkor rakta le az alapját. Amellett folyton tanulmányozta, fordítgatta, utánozta a külföld nagynevű vagy divatos íróit, Klopstockot, Metastasiót, Goethét, Shakespeare-t stb. Írt eredeti költeményeket is, nyugati ízlésben. Nagy tetszést keltő műve, a „Bácsmegyének öszveszedett levelei, költött történet” 1789-ben jelent meg. Voltaképp regény volt ez levélalakban, eszményies és szentimentális iránnyal. Sokan, kivált az ifjabb olvasók, egész társalgási kiskátét készítettek a mű szépnek talált szólamaiból, előkelő társaságokban olvastak föl belőle részleteket, és lelkesen jósolták meg belőle a magyar nyelv leendő felvirágzását.

A magyar színészet érdekében
Az irodalomnak három irányban is megindult fejlődését (franciás, klasszikus, magyaros irány) rendezni és az irodalmi mozgalmakat szervezni akarván, 1787-ben Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt Kassán megindította a Magyar Museum című folyóiratot, azon a szintén vezérszerepre vágyó Batsányival hamarosan összekülönbözött, és 1789-ben, már a második füzetnél kivált a szerkesztőségből. 1789 májusában olyan súlyosan megbetegedett, hogy lemondtak életéről. Kassán már halálhírét költötték, amikor hirtelen jobban lett és meggyógyult. Szépirodalmi Vince névvel 1790-ben ugyancsak Kassán Orpheus címen saját folyóiratot alapított, melyből nyolc füzet jelent meg két kötetben, majd vége szakadt.
1790 tavaszán, a Szent Korona Magyarországra hozatalakor tagja volt a koronaőrségnek. A korona őrszobájában írta Hamlet-fordítása elé Prónay László csanádi főispánnak azt a levelet, amelyben a magyar színészet érdekében emelt szót. Miután felerősödtek a magyar színészet életre hívására irányuló törekvések, 1790 szeptemberében Budára érkezett, hogy Ráday Pál gróffal együtt ő vegye kezébe a nemzeti színészet szervezését. Októberben azonban hivatalos ügyeinek intézése miatt haza kellett utaznia.
Amint József császár rendszere halálával megbukott, 1791-ben a közös iskolákat eltörölték, és Kazinczy hivatala is megszűnt. Elveszítette állását. Nem akart újra szolgálatba lépni, de anyjának és nagybátyjának, Kazinczy Andrásnak kérésére Bécsbe utazott, ahol a király helyett a trónörökös Ferenc főherceg fogadta, álláskérése azonban nem talált meghallgatásra. Bécsben kötött – később végzetesnek bizonyult – barátságot Hajnóczy Józseffel.

Bekapcsolódása a jakobinus mozgalomba
1792-ben Kazinczy Alsóregmecen élt, apja birtokán, időnként fel-felsietett a fővárosba, remélve valami újat és jobbat I. Ferenc uralkodásától, talán hivatalt is. Sokat írt, de minden tervével kudarcot vallott. Folyóirata megszűnt, s az egyre nyomasztóbb cenzúra gátolta a könyvek kiadását.
Kazinczy szeretett volna saját otthonában berendezkedni. 1791 tavaszán elkezdte az építkezést, de csak 1794 őszén szegezhette ki a majorság határán vezető országútra a táblát: „Abaúj Vármegye. Praedium. Széphalom. 1794.”
Elégedetlen volt az állapotokkal, s ennek hangot is adott: a megyegyűlésen ellenezte az egyetem Pestről való elhelyezésének reakciós tervét; heves vitába bocsátkozott azokkal, akik a szabadkőműveseket bérgyilkosoknak vagy jakobinusoknak nevezték; a gondolat- és sajtószabadság mellett küzdött, nem felejtve Diogenesének ostoba érveléssel történt betiltását. 1794 nyarán Szentmarjay Ferenc (képünkön) megnyerte a jakobinus mozgalomnak Szulyovszky Menyhértet, s ő adta át a megyei közgyűlés idején rokonának és barátjának, Kazinczynak a forradalmi kátét. A nagykárolyi főispáni beiktatás alkalmával Kazinczy Ferenc és Dienes, Szentmarjay és Szlávy György együtt beszélték meg bekapcsolódásukat a mozgalomba. Eleinte tépelődött a másolásra kapott forradalmi iraton, de Szentmarjay eloszlatta aggodalmát. A „vértelen forradalom” eszméje megtetszett Kazinczynak. Ekkoriban követte el sorsa alakulásában végzetesnek bizonyuló tettét: a reformátorok társaságának kátéját barátai, ismerősei körében kezdte terjeszteni.
(Folytatjuk)

Szilágyi Aladár összeállítása