Érmellék legkiválóbb szülötte (3.) Kazinczy Ferenc író, költő, irodalomszervező

A magyar jakobinusok perében mintegy ötven személyt fogtak perbe, közülük tizennyolcat – köztük Kazinczyt is – fej- és jószágvesztésre ítélték. Az író végül tizenhárom társával együtt királyi kegyelemben részesült. Több mint hét évig tartották börtönben. Szabadulása után is sokáig nehezen boldogult.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

1794. december 14-én éjjel anyja házában fogták el, majd Budára szállították, és perbe fogták a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétel vádjával. Bírái azzal gyanúsították, hogy a Hajnóczy által neki kézbesített reformkátét lemásolta és terjesztette. 1795. május 8-án fővesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, de ezt az ítéletet három héttel később a király várfogságra enyhítette. Rokonainak közbenjárására a királyi kegyelem bizonytalan ideig tartó börtönre változtatta büntetését. Budáról a spielbergi várbörtönbe szállították. Nedves, föld alatti cellába került, ahol annyira beteg lett, hogy már nem tudott felkelni a szalmazsákjáról. Olykor írószereit is elszedték, és ő rozsdafestékkel, néha vérével, és ablakónból gyúrt vesszővel jegyezgetett.

Börtönből börtönbe
Később sora jobbra fordult: József főherceg utasítására egy emeleti szobába helyezték át, ahol saját költségén élhetett, illetve használhatta könyveit is. 1796 januárjában átszállították a Brünn melletti obroviczi börtönbe, innen 1799. június 22-én továbbvitték Kufstein várába. A francia hadak közeledtével 1800. június 30-án továbbszállították Pozsonyon és Pesten át Munkácsra. 1801. június 28-án kegyelmet kapott a királytól. 2387 napot töltött fogságban. Életének ezt a szakaszát legteljesebben Fogságom naplója című művében dolgozta fel.
A börtönben sem szakított korábbi gondolkodásával. Magával vitte Hollmannak d'Holbach szellemében írt könyvét (melyből korábban fordított is). Jakobinus tevékenységéről a legnehezebb helyzetben is csak ennyit volt hajlandó elismerni: „A zavaros időkben a gondolatban tett vétkes tettnek vétetik”. Nem törte meg a börtön, és ekkor indult meg benne egy új folyamat, mely világképét, ízlését, irodalmi tudatát módosítani kezdte.
Spielberg penészes, föld alatti zárkájában nem kapott olvasmányt sem, az obrovici fegyházban valamivel jobban bántak vele, ismét könyvekhez juthatott, s ezentúl állandóan dolgozott fogsága alatt.

Az újrakezdés gyötrelmei
Szabadulását követően egyelőre meglehetősen visszavonta magát a nyilvánosságtól. Bebörtönzésekor ingatlanainak értéke mintegy húszezer forint volt, ez a rabsága idején részére tett költségek miatt teljesen elenyészett. Anyja nem adott neki mást, csak az általa Széphalomnak nevezett bányácskai dombot és egy csekély szőlőt. Magánélete éveken át rendezetlen volt: Regmecen és Érsemjénben lakott, s mert anyjának és fivéreinek szemében kompromittálta a családot, a feszültség köztük nemegyszer kirobbant. Járandóságát nem kapta ki, öccse, József, igyekezett kiforgatni őt abból is, ami korábban az övé volt, Széphalom elvadult, kipusztult.
1804-ben feleségül vette korábbi főnöke, gróf Török Lajos leányát, Zsófiát. 1806-ban Széphalomra települt, ahol mindössze három szoba állt készen az új udvarházból. Folyamatosan anyagi gondokkal küzdött, 1806-ban rákényszerült, hogy könyvtárát eladja a Sárospataki Református Kollégiumnak. Apósa halála (1810) után a neje örökségét lefoglaló sógora ellen indított per költségeit is fizetnie kellett. Anyja halála (1812) után kapta csak meg vagyona apai részét. A testvéreivel való osztozkodás során csak jelentéktelen birtokrészeket kapott, mivel azok betudták örökségébe a fogsága alatt ráfordított összegeket.

A nyelvújítás érdekében
Visszavonultsága azonban nem sokáig tartott, a sanyarú anyagi körülmények ellenére Kazinczy legtöbb idejét nagy célja elérésére, a magyar nyelv megújítására és nemesítésére fordította. Leveleiben és dolgozataiban fellépett az időközben felkapott debreceni népiesség és laposság ellen.
Az irodalmi viszonyok sokat változtak, számos író meghalt vagy pedig fogságba került, és egy pár új jelenség is tűnt fel, mint Csokonai Vitéz Mihály és Kisfaludy Sándor, akik a maguk talentumával nem éppen azt az irányt támogatták, amelyet Kazinczy követett. Újra összeköttetésbe lépett a legtöbb íróval, és hozzálátott fogsága hosszú ideje alatt érlelt eszméinek terjesztéséhez: beoltani nemzetünk szellemébe a nyugati műveltséget, megnemesíteni az irodalmat, finomítani az ízlést, újítani a nyelvet és képezni a stílust. Mindebben az európai finomságot sürgette, és az ósdi és magyarkodó ízlést gúnyolta; támadta a stílus laposságát, a népies versformákat, a nyelv nehézkességét.
(Folytatjuk)

Szilágyi Aladár összeállítása

Kufstein vára, számos magyar börtöne id. Wesselényi Miklóstól Rózsa Sándorig