Vadászat a millennium korában

Riporteri forgolódásaim közben terelődött a figyelmem Bihar megye egyik jobb sorsot érdemlő műemlékére, a Zichyek hajdani magaslaki vadászkastélyára. A napjainkban Poiana Florilor helynéven emlegetett impozáns épület – mint megannyi nagyúri lak – sorsa igen hányatott volt.

A vadászkastélyt Zichy Jenő építtette 1891–1893 között. A többszöri gazdaváltás közben ebek harmincadjára jutott Élesd környéki ingatlan jelenlegi használója és teljes jogú tulajdonosa a várad-hegyaljai ortodox Szent Kereszt Kolostor. Nem áll szándékomban nyomon követni, hogy miként váltak a derék apácák a többek által igényelt hajdani „főúri kéjlak” törvényes gazdáivá. Mentségükre szóljon, hogy – bár nem élnek benne állandó jelleggel –, legalább bádogtetővel lefedették, és bevezettették az áramot a néhány szoba kivételével lakatlan épületbe. Írásom nem a tulajdonvitáról szól, hanem a kastély fénykorából igyekszik ízelítőt kínálni olvasóink számára, s felidézni, ki mindenki fordult meg a falai közt a „boldog” békeidőkben…
Internetes kutakodásaim során bukkantam rá egy, a Vasárnapi Újság 1898. január 16-i számában megjelent riportra Milán király Biharban címmel. A helyszínről tudósító kolléga megállapítja: „Régi és bizalmas barátság fűzi Milán királyt Zichy Jenő grófhoz; bizonysága ennek az is, hogy egy év alatt most másodszor látogatta meg Bihar megyét, hogy itt a gróf meghívásának engedve, magyar urak társaságában élvezze a vadászat örömeit.”
A riporter szerint: „Zichy Jenő gróf magaslaki uradalma Bihar megye egyik legszebb részén, a kies Körös-völgyön terül el. 30 000 holdnyi rengeteg erdőségeiben számos szarvas, őz és vaddisznó kecsegteti és csalogatja a vadászat kedvelőit, s az itt eltöltött vadásznapok mindenkor maradandó kedves emlékekkel jutalmazzák a részvevőket. (…) A nem régen épült kastélyt 600 holdnyi szép fenyves környezi, az erdőért rajongó gróf ültetvénye, a ki nagy költséggel és sok évnek fárasztó munkájával létesítette azt egy előbb kopár területen. A 124 kilós vaddisznót ifj. Zichy Ödön gróf terítette le; ez volt a fiatal gróf első zsákmánya, a miért régi vadász-szertartással s Milán király keresztapasága mellett a kastély tágas előcsarnokában gróf Széchenyi Géza avatta föl.”
Nos, nem idézem tovább a millennium éve után két esztendővel lezajlott vadászat eseményeit, inkább a szövegben felbukkanó személyiségek kivoltát villantom fel néhány sor erejéig. Gróf Zichy Jenő – a vadászat házigazdája a kiegyezés előtti-utáni korszak kiváló politikusa, gazdasági szakíró, Ázsia-kutató, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Először 1861-ben választották meg, haláláig országgyűlési képviselő maradt. 1881–1906 között az Országos Iparegyesület elnöke volt. Közreműködésével 86 városban indult meg az alsó fokú iparoktatás. Saját költségén több tudományos expedíciót szervezett és vezetett Ázsiába, a Kaukázusba, Kínába a magyarság eredetének felkutatására, neves tudósok részvételével. Idézett kollegám ezzel a mondattal fejezte be tudósítását: „Magaslak és Feketeerdő vadász-kastélyaiban a kapuk most jó időre bezárultak, mert gróf Zichy Jenő újra nagy utazásra készül.” Valóban, ez után a vadászat után indult harmadik, legsikeresebb útjára, melynek anyagából hat vaskos kötet született. 1901-ben Budapesten magánmúzeumot létesített, gyűjteményét a fővárosra hagyta.
Gróf Zichy Ödön – Jenő fia, az első zsákmányát ejtő ifjú vadász, akár az apja, Bihar megyei földbirtokos, egyebek mellett az Erdélyi Kárpát Egyesület támogatója. Az EKE krónikája szerint: „A révi cseppkőbarlangot 1905-ben avatták fel, majd a környék birtokosáról, Zichy Ödönről nevezték el, aki itt a Sebes-Körös felett egy hidat és a barlang közelében egy vasúti megállót is építtetett.”
Gróf Széchenyi Géza – a Váradon született jeles vadászíró, Széchenyi Zsigmond nagybátyja, maga is szenvedélyes vadász volt. Igen hosszú időt töltött Afrika és Amerika vadonjaiban, ahonnan rengeteg kiváló trófeával tért vissza.
Milán király – szerb exuralkodó, Magaslak legelőkelőbb vendége, az Obrenovics-dinasztia tagja. Szoros szálakkal kötődött az Osztrák–Magyar Monarchiához, számos magyar barátja volt. 1899-ben sikertelen merényletet követtek el ellene. Szerbia akkor vált a monarchia nyílt ellenségévé, amikor Milán szintén osztrákbarátnak bélyegzett fiát, Sándort egy radikális tisztekből álló különítmény a feleségével együtt meggyilkolta. Ugyanez a Dragutin Dimitrijevics százados vezette terrorszervezet végzett 1914. június 28 -án a Boszniába látogató Ferenc Ferdinánd trónörökössel és feleségével. S ez a békés magaslaki vadászat után tizenhat évvel végrehajtott merénylet robbantotta ki az első világháborút…

Szilágyi Aladár