Nem mind dinnyetermesztő, aki annak mondja magát

Nehezen jut egyről a kettőre a becsületes munkából megélni szándékozók zöme. Ez érvényes a nyár kedvenc gyümölcséért izzadó dinnyetermesztőkre is. Legtöbbjüket az ügyeskedők, a tisztességtelen konkurencia keseríti meg.

A székelyhídi Püsök István munkahelye megszűnése után, jó tíz éve fogott bele a kertészkedésbe. Eleinte egy kisebb parcellát bérelt, majd fokozatosan növelte a megművelt területet. Jelenleg a magyar határ közelében négy hektár jó minőségű föld büszke tulajdonosa. A területet bekerítette, amit nem is annyira a tolvajok elleni védekezés tett szükségessé, sokkal inkább a vadak nem kívánt megjelenése okozott bosszúságot, megrágták a facsemeték kérgeit, letaposták a termést.
Kis gazdaságában 1,8 hektáron facsemetéket telepített, közel egy hektáron krumplit termeszt, egy hektár a dinnyés, és a megmaradt területen lucerna sarjad a hetvenkét éves édesapja lovának, aki még mindig komoly segítséget jelent a gazdálkodásban. A munkálatok zömét a család végzi, a nagyapa mellett a feleség, valamint a két fiú is besegít, főként az iskolai szünidőben.
A dinnyetermesztés minden fázisát, valamint az értékesítést is maguk végzik. Már április elején elvetik a magokat, majd az életképes palánták május elején kerülnek ki a szabad földbe. Jól kipróbált fajtákat termeszt, nem csoda, hogy a Püsök-féle dinnye keresett portéka a piacon. Görögdinnyék közül a Lady és a Trophy fajták a kedvencei, míg sárgadinnyéből a Makdimon, Fiata és a Royalty fajtákat termeszt. Van egy különlegesen édes, fehér héjú sárgadinnyefajtája is, ennek a magja visszavethető, miközben verhetetlen portéka a piacon, mert leszedés után akár két hónapig is tárolható.
Püsökék, bár nem szereztek róla bizonylatot, bio körülmények között termelik a dinnyét. Manapság elterjedt a tápozott, erősen vegyszerezett gyümölcs, miközben ők a hagyományos, sok munkát igénylő fészkeléses módszert alkalmazzák. Minden tőnek egy külön gödröt ásnak, aminek az alját megtöltik legalább két évig érlelt trágyával, majd a feltöltött bakhátba kerül a palánta. Egy hektárba 4500 tő dinnye került, tavaly 35 tonna gyümölcsöt szüreteltek hektáronként. Mivel nem alkalmaznak öntözést, az idei aszály megviselte a növényt, a tavalyi termésmennyiség felére számítanak. Az ár lehet az, ami némileg pótolhatja a hozamhiányt.
Azt is megtudom a gazdától, hogy külső megszemlélés alapján akkor érett a csíkos dinnye, amikor a csíkok kifehérednek, a szára pedig simává és fényessé válik. Ütögetésre félig töltött boroshordó hangját adja, vagy pedig a régi csizmaszár csattanásához hasonlítható a keletkezett hang.
A legnagyobb veszélynek nem az időjárást, hanem a piacokon uralkodó káoszt tartja Püsök. Elmondása szerint Székelyhídon rajta kívül három dinnyetermesztő van még, de árulni legalább további tizenöt személy árulja a dinnyét őstermelőnek kiadva magát. Mindez úgy történhet meg, hogy a külföldi, tápozott dinnyét olcsón lehet importálni, és a szupermarketekben leárazott gyümölcs felvásárlása is kedvenc „időtöltésük” a zavarosban halászóknak. A rossz minőségű áruval egyrészt lenyomják az árakat, másrészt átverik a fogyasztókat. Azt tudni kell, hogy a július előtt piacra dobott dinnye nem hazai, és nem szabad földön termett.
Bár bosszankodik a gazdálkodáshoz mit sem konyító kereskedők miatt, akiknek léte a hiányos törvényeknek tudható be, Püsök mégis bizakodik, mert, mint mondja, a vásárlót csak egyszer lehet becsapni, neki viszont egyre több visszajáró vevője van.

D. Mészáros Elek