Kastélymentés Ottományban

Ottományba érve a domboldalt birtokló magas fák, a százesztendős kusza növényzet rejtekében mesél a múlt. Regél a Komáromi-kastély a maga érintetlen, de elhanyagolt állapotában is; a faritkaságokkal ékesített dendrológiai park, az alagútrendszerű pince, amit a benne lévő forráskút tesz egyedivé.

Komáromi Csipkés György, Debrecen főbírája, Bihar vármegye alispánja az 1600-as évek vége felé építtette meg a kastélyt, ami elhanyagoltsága ellenére ma is büszkeséggel töltheti el az ott lakókat. Számtalan legenda lengi körül a kastélyt, állítólag II. Rákóczi Ferenc is megpihent a kert fái alatt, a híres nótás kapitány, Fráter Lóránd is gyakran megfordult a szőlő borította, mesés panorámát nyújtó domboldalon. Ez utóbbiról a Szabó István helyi nyugalmazott tanár készíttette emléktábla is tanúskodik.
A kommunista időkben a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet használta az ingatlant, ami a hozzá tartozó melléképületekkel együtt mindmáig őrzi eredeti állapotát. A garázdálkodók azért itt is megjelentek, betört ablakok jelzik a vandalizmust, az arborétumban facsonkok árulkodnak a lopásokról. Horváth Béla, Szalacs község polgármestere (közigazgatásilag Ottomány is oda tartozik) helyteleníti, hogy kiköltöztették az ingatlanban lakókat, mert ha egy cserép félrecsúszott, ők legalább megigazították, emellett távol tartották a vandál kezeket is.
Az elöljáró ottjártunkkor jó hírrel szolgált a kastély sorsát illetően. Egy határon átívelő pályázat keretében a gyulai (Magyarország) vízművekkel közösen egymillió eurót nyertek, aminek a fele a szalacsi önkormányzatot illeti, célirányosan kastélyfelújításra. A eredeti állapotot állítják vissza, vízügyi múzeumot fognak majd üzemeltetni benne. A község vezetőségét nem is annyira a majdani funkciója érdekli, az ingatlan megmentését tartják szem előtt.
A kúria mellett lévő másik épületet, ami többnyire személyzeti lakásként működött, szintén renoválják. A Marconst cég nyerte meg a kivitelezési pályázatot, már a szerződést is aláírták, így napokon belül el is kezdődhet a munka, ami a tervek szerint jövő márciusra fejeződik be. Bár igyekeznek visszaállítani az eredeti állapotokat, de azért a modern kor eszközei is szóhoz jutnak. A belső ablakszárnyakat meghagyják, de kívülre hőszigetelő, faszínű keret kerül. A padozat kő helyett parketta lesz, benti illemhelyet alakítanak ki.
Horváth szándéka szerint a kastélyhoz tartozó dendrológiai parkot sem fogja gazdátlanul hagyni. Közösségi összefogással, helyi erőből kitakarítják a bozótost, szakember bevonásával mentik majd az értékeket.

D. Mészáros Elek