Presbiteri konferencia Csatárban

Hegyközcsatárban rendezték 17. alkalommal a hegyközi kisrégiós presbiteri konferenciát, amelyet egy kiállítással kötöttek egybe. Mind az öt egyházközség presbiterei képviseltették magukat. Jelen volt Szabó Dániel (képünkön) a Magyarországi Református Egyház Presbiter Szövetségének elnöke.

A közel nyolcszáz éves műemlék templomban, Miklós Csaba hegyközcsatári református lelkipásztor áhítatával kezdődött a találkozó. A lelkipásztor igemagyarázatát a Mt. 5,14-16-ra alapozta. Vitályos Barna polgármestere üdvözletében kiemelte: az önkormányzat és a helyi politikai pártok támogatják az egyházközségeket, nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is, hiszen Tótteleken és Síterben kápolnát építettek, Hegyközcsatárban hozzájárultak az egyházi épületek felújításához, s az idei évre is elkülönítettek erre a célra egy csekély összeget.

„Egy tisztséget nem azért kell elvállalni, hogy kilencven százalékban ne érdekeljen tovább, hogy mi történik. Nem azért kell elvállalni, hogy a szomszédasszony tudja, én presbiter vagyok vagy polgármester, esetleg tanácsos vagy bármi más, hanem azért, mert tenni kell!” – fogalmazott az elöljáró, majd hozzátette: „próbáljunk meg egy kicsit tisztábban láttatni az emberekkel, próbáljunk meg egy kicsit azt látni, hogy szeretet is van ezen a világon, nem csak gyűlölet, nem csak hátsó szándék. Én tiszta szívvel és hátsó szándék nélkül vezetem ezt a községet, és sok ősz hajszálamba került, hogy minden hátsó szándék nélkül megfeleljek az egyházaknak, a politikai pártoknak, azok értelmetlen harcának. Hiszen Petőfi, Kossuth, ha most visszajönnének, infarktust kapnának, hogy ők azért haltak meg, hogy mi most itt veszekedjünk, mindenki mindenkivel. Ez egy borzasztó dolog, ha mi nem fogunk össze, még nagyobb veszélynek van kitéve magyar identitásunk…” – mondta Vitályos Barna.

A polgármester szavai után a résztvevők egy perces néma csenddel emlékeztek Balog Botond nyugalmazott tanárra, aki alig egy hónapja kapta meg az önkormányzat által alapított Életmű díjat, s éppen a presbiteri gyűlés napján helyeztek végső nyugalomra.

A polgármesteri köszöntőt követően a Bihari Református Egyházmegye Presbiteri Szövetségének elnöke, Török Sándor a következőket mondta: „Igazán példás dolog, hogy itt, a Hegyközben ilyen szépen meg tudták szervezni ezeket a konferenciákat, találkozókat, presbiterképzéseket. Mi, presbiterek őrt kell álljunk, példát kell mutatnunk, ezzel tudjuk segíteni gyülekezeteinket, lelkipásztor testvéreinket munkájukban, a gyülekezet építésben. Úgy dolgozzunk, hogy arra nem csak a családunk, hanem az a közösség, amelyikért teszünk büszke lehessen.”
Az előadások sorát dr. Szabó Dániel, a Magyarországi Református Egyház Presbiter Szövetségének elnöke tartott A misszió iránti elkötelezettség a presbiter életében címmel. Mindenki Dani bácsija elkötelezett misszionárus, hiszen nemcsak Magyarországon járja a vidéki és városi településeket és hirdeti a krisztusi tanítást, hanem szerte a világon Kanadától Japánig, Magyarországtól Oroszországon keresztül ázsiai országokig. Mindenütt szeretik, ahol megfordul visszavárják, 80 éves korát meghazudtoló fiatalos lendülettel próbálja tudását átadni a hallgatóságnak.
A Hegyközbe Sárospatakról érkezett, előző nap a Kárpátalján alapított református iskolában tevékenykedett. Arra figyelmeztetett: a kilencvenes évekhez viszonyítva nagyon megcsappant a magyar reformátusok létszáma. Közösen kell megkeresni ennek okát,  orvosolni és megakadályozni a fogyási tendenciát.  Tudatosítani kell az emberekben a református identitás fontosságát, integrálni azon közösségeket, amelyek ateista életmódot folytatnak, bevezetni ezeket a krisztusi tanítás rejtelmeibe, hiszen aki keresztyén életmódban él, abban a szeretet fog uralkodni, nem pedig a gyűlölet, fényt kell gyújtani a szívekben és lelkekben.

A következő előadó Szilágyi Péter, a Bihari Református Egyházmegye presbiteri főjegyzője volt, aki Presbiter a 21. században – a cselekvő hit embere címmel tartotta meg előadását. 
Később a helyi kultúrotthonban grafika- és festménykiállítást nézhettek meg a jelenlévők hegyközi tehetségek munkájából. Molnár Anita hegyközcsatári, Gyurkovics Éva síteri, Galambos Dávid hegyközcsatári grafikusok és Tikosi Zoltán hegyközújlaki festőművész állított ki képeiből. Az anyagot szakszerű hozzáértéssel mutatta be Sztankovics Gyula  hegyközcsatári pótpresbiter, kultúrreferens.

A délután a beszámolókkal és kötetlen beszélgetésekkel telt el, illetve Molnár Gyula hegyközszáldobágyi gondnok bizonyságtételét hallgathatták meg, aki nagy bátorsággal és átéléssel mesélte el mindenkinek, hogyan is találta meg az utat Jézus Krisztushoz, hogyan tarja be és adja át mások számára is  a krisztusi tanítást. A beszélgetések során a Hegyköz presbiterei nyíltan szóltak egyházközösségeik sikerélményeiről, de választ kerestek a sikertelenségekre is.