Érsemjénben érték a faluünnep

Az alig érezhető hajnali hűs csendben hömpölygött az erdő felől, tisztára sepert porták előtt gazdák paroláztak. Prüszkölő lovak, nótázó fiatalok csapták nyakon a vasárnap reggeli falusi csendet. Faluünnepre hívogattak, immár a tizennegyedikre Érsemjénben, a példaadás falujában.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A Böjte Csaba ferences szerzetes megálmodta erdélyországi tündérkert akár innen is debütálhatna, hogy a mai magyar valóság példaképpé nőhessen egész Európa számára. Mert e kis érmelléki település sokak által irigyelt szigete lett a szépnek, a mai harácsoló világunkban itt még lüktet a közösségi lét, az egészséges gazdaszellem. Múltja is tiszteletet követel: Kazinczy, Fráter Lóránd, Csiha Kálmán látta itt meg a napvilágot. Rájuk emlékeztek a róluk elnevezett emlékmúzeum udvarában megtartott ünnepségen.
Balazsi József polgármester ünnepi szavai után kiosztották a „legszebb porta” címért versengők díjait, az első helyre Csiri Sándort érdemesítették. Balazsi bölcs megfontolásból nem a rendetleneket bünteti, hanem a példamutatókat jutalmazza, így ösztönözve a lakosokat, hogy egyre szebbé, tisztábbá tegyék környezetüket.
A délelőtt gerincét a Fráter Lóránd-emlékműsor tette ki a nótaköltő születésének 140. évfordulója kapcsán. Gavrucza Tibor nyugalmazott református lelkipásztor a dalos lelkű huszárkapitány temetésekor elhangzott bibliai hasonlattal méltatott: „Ahogyan Mózes a keserű vízbe vetette a botot, ami által a víz fogyaszthatóvá lett, akként dobta Fráter is hegedűjét a magyarság tengerébe, hogy az megédesedjék”.
Az ünnepi hangulatot jól szolgálta a Kovász zenekar, kíséretével Kiss Lídia Fráter-nótákat énekelt. Korabeli gramofonfelvételekről modern technikai eszközökkel sikerült átmenteni CD-re 41 Fráter-nótát a szerző előadásában, a gyűjteményt Csorba Sándor muzeológus közreműködésével mutatták be. Folytatásként cserkészlányok leleplezték a nótás kapitányt ábrázoló, 1967-ben Endrei Sándor készítette festmény másolatát, amely Fastus József munkája. Az eredeti kép sorsa ismeretlen, egy fotó alapján festette újra a nagykárolyi születésű, ma Németországban élő Fastus.
A megemlékezés t a Kazinczy-emlékparkban folytatódott, ahol elsőként Cseke Attila szenátor mondott beszédet. Egy azerbajdzsáni példával illusztrálta a nemzetsorvadás tragikumát, amikor iskolák megszüntetésével a nyelvhalál bekövetkezik. „Hiába őrzik arcvonásaikban a nemzeti eredet jegyeit, már idegenül cseng az ősi nyelv” – mondta. Derzsi Ákos mint kollegájáról beszélt a nótaszerzőről, hisz mindketten parlamenti képviselők voltak, azzal a különbséggel, hogy Fráter Budapesten, ő Bukarestben keresi a magyarság boldogulását. „Ma más a politika, nehezebb a helytállás” – fogalmazott a törvényhozó. Borsi Lóránt, a megyei Cserkészszövetség elnöke egészséges identitástudatra ösztönzött. Mint mondta, amikor emlékezünk, nem magyarkodunk, hanem tiszteletünket fejezzük ki őseink iránt, példát adva az utánunk jövőknek. A beszédek után Szabó Imre szavalt, majd megkoszorúzták az emlékhelyet. A szoborparkbeli momentumot a Himnusz közös eléneklése zárta.
Közben nagyot füttyentett az égi gyors, cigányprímások húzták a nótát, mindannyian eljöttek a mestert ünnepelni. 1930-ban, Fráter Lóránd temetésekor fékezett először a gyorsvonat Semjénben. Vasárnap ismét megálljt intett a masiniszta, „akácos úton” jöttek a cimborák, halkan, észrevétlen felsírt a hegedű. A falu fölé gyantaport sodort az este.

Érmelléki Elek