Ünnepeltek Pósalakán

A 210 éves, felújított templomban, majd annak udvarán, a turulmadaras emlékműnél ünnepeltek augusztus 19-én a pósalakiak.

A pósalaki gyülekezet külsőleg megújult templomában Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a 34. zsoltár 19., 20 és 23 verse alapján hirdette az igét. A prédikáció után Pál László helybéli parókus lelkész köszöntötte a megjelenteket, a püspököt, Mikló Ferencet, a Bihari Egyházmegye esperesét, Cseke Attila szenátort, Szabó Ödönt, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnökét és Grim András szórványért felelős ügyvezető alelnököt, Bányai János pósalaki baptista prédikátort, a helyeket és a hazatérteket. Ezt követően Mikló Ferenc esperes tartott igei köszöntőt a 81. zsoltárra alapozva.
A templomot 1797-ben kezdték építeni, és 1812-ben fejezték be, a nagyváradi építőmester 525 rénes forintot és tíz köböl búzát kért érte, idézte a korabeli adatokat Pál László, majd Bányai János igei köszöntője következett.
„Tudjátok meg azt is, hogy reménységgel nézünk Reátok is, a jövendő drága, fiatal csemetéi felé.” – az 1946-os keltezésű szöveget, melyet a torony felújítása során találtak, Varga István gondnok olvasta fel A templom egyik régi kézimunkáját is sikerült felújítani, azt Varga Aladár főgondnok az egyik hollandiai vendég segítségével leplezte le. Pál tiszteletes köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták a felújítását, és többek a templom képével díszített bögrét kaptak ajándékba.
A hálaadó istentisztelet végén a Hollandia több településéről, a Help Oost Europa Alapítvány szervezésében érkezett vendégek köszöntötték énekkel és szóval a gyülekezetet, majd nemzetközivé vált a szolgálat, a hollandok és a helyiek közösen énekeltek, végül a helybeli férfikórus szolgálata következett.
Az ünnepség a turulmadaras emlékműnél folytatódott, ahol elsőként Cseke Attila, utána Szabó Ödön és Grim András mondott beszédet. Tisztelettel szóltak a szórványban, „a XXI. század végváraiban” élő magyar közösség ragaszkodásáról az élőkhöz és az elköltözöttekhez, erősítésükre, megsegítésükre buzdították mind az egyházat, mind az érdekvédelmi szervezetet.
A koszorúzás után nemzeti imánk, a Himnusz közös eléneklésével zárult az ünnepség.