Ottományban mentik a Komáromi-jusst

Megpezsdült a világ az elmúlt héten Ottományban. Érthető is, hiszen úgy néz ki, megtörtént a „feltámadás”, legalább is egy épület életre keltésének lehettünk szemtanúi.

Nemrég jártam a hajdan gyönyörű, faritkaságokat magáénak tudó dendrológiai parkkal övezett Komáromi-kastély környékén, de akkor még Horváth Béla polgármester győzködésére is nehéz volt elhinni, hogy ismét patinás épület lehet a szinte romhalmazból. Úgy tervezték, hogy a közigazgatásilag Szalacshoz tartozó település falunapján, ünnepélyes keretek között kezdik el a felújítást, de az európai uniós támogatást elnyert határ menti projektben részt vevő magyarországi partner nem tudott eljönni a kiszemelt időpontban. Ez persze nem gátolta a kivitelezőket a munkálatok elkezdésében, hisz sürgeti őket az idő, jövő március végére át kell adni az ingatlant.
Komáromi Csipkés György, Debrecen főbírája, Bihar vármegye alispánja az 1600-as évek vége felé építtette a kastélyt. Számtalan legenda övezi, állítólag II. Rákóczi Ferenc is megpihent a park árnyai alatt, de Fráter Lórándot is gyakran vendégül látták a szőlősökkel ékesített domboldalon. Ez utóbbiról tanúskodik a Szabó István nyugalmazott helyi tanár, helytörténész által készíttetett emléktábla is. A szocializmust „építése” alatt a magyar örökséget egyre inkább meglegyintette az enyészet szele. A mezőgazdasági termelőszövetkezet birtokolta a rendszerváltásig, majd pedig vandálok garázdálkodását kellett elszenvednie.
A lerobbant épület megmentése Gyuláról érkezett. Az ottani Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság romániai partnert keresett közös uniós pályázathoz. A megyei RMDSZ és Szalacs község önkormányzata készségesnek mutatkozott a nagyberuházás elkezdésére. Gyulán fürdőtörténeti kiállításra fordítják a megnyert összeg, míg Ottományban környezetbarát házat alakítanak ki, amely a természetvédelemhez társul. Nem is a hasznosítás mikéntje a lényeg, hanem az, hogy megmentenek egy fontos magyar örökséget – vélik a helybeliek.
A múlt heti kastélyszemlére a gyulai partnerek is eljöttek, és ott volt Cseke Attila szenátor, Szabó Ödön megyei önkormányzati képviselő, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, a pályázat sikeréért sokat munkálkodó Porsztner Sarolta volt polgármester, valamint az egyházak papjai is. Horváth Béla köszöntője után Szabó István vezette körbe a vendégeket. A helytörténész-pedagógus alapos lexikális tudással ecsetelte a régmúltat, miközben kőművesek, ácsok kopácsoltak, duruzsolt a betonkeverő.
A kastélynézőt követően szakmai konferenciát tartottak a szépen felújított ottományi kultúrházban, ahol elsőként Cseke szenátor beszélt a vidéki infrastrukturális befektetések jelentőségéről. Mint mondta, már vannak eredmények, ide tartozik a székelyhídi kastély megmentése, a gálospetri kúria felújítása, falumúzeumok, parasztporták létesítése, Árpád-kori templomok megóvása. Mindezek láncolata egy turisztikai útvonal kialakítására ad esélyt. A gyulai Bak Sándor, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója diafelvételekkel illusztrálva mutatta be a fürdőtörténeti kiállítás munkafázisait, amely az egyedüli lesz Magyarországon. Ők már a beruházás finisébe érkeztek, már csak a romániai partner ütemtervének megvalósulásáért izgulnak.
Az elnyert 960 ezer euró pályázati pénzből Ottomány kapta a nagyobb részt, 520 ezer eurót. Szabó Ödön a Bihar megyei tanács szerepét hangsúlyozta a projekt sikerre vitelében. Ez a román–magyar közös pályázat európai szinten a második legnagyobb. Szabó a két ország közötti együttműködés további erősödését vetítette előre. A konferencia zárásaként Szabó István ízelítőt adott a kastély történetéből.

D. Mészáros Elek