Új eszköz a határtalan térségfejlesztésre

Francia és magyar magas rangú állami reprezentánsok részvételével tanácskoztak a minap Nagyváradon az Európai Unió viszonylag új fejlesztési-együttműködési intézményéről, az Európai Területi Társulásról (European Grouping of Territorial Cooperation – EGTC).

Franciaország budapesti és bukaresti nagykövetsége, a budapesti székhelyű Francia–Magyar Kezdeményezés Egyesület és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI), továbbá a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve a hazai regionális fejlesztési tárca járult hozzá a nemzetközi konferencia megszervezéséhez. A házigazda a Nagyvárad Metropolisz Övezet ügyvezető igazgatója, Ciprian Barna volt. A váradi városházán megtartott rendezvényen a polgármestert egyik helyettese váltotta ki.
Érdeklődésünkre Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára vázolta az térségfejlesztési eszköz mibenlétét. Az Európai Unióban 2007. augusztus elsejétől van érvényben az a közösségi jogszabály, amely lehetővé teszi a határon átívelő együttműködési társulás megalakítását önkormányzatok, kormányzati alárendeltségű intézmények között az alapítók által ellátható feladatok elvégzésére. Lehet ez közgyógyellátás, idegenforgalom, közszállítás, területfejlesztés, vállalkozásfejlesztés, logisztika stb. A határ menti fejlesztési forrásokra tehát nem az alapítók pályáznak, hanem maga a társulás, ráadásul kedvezőbb feltételekkel. Az illető országok állami hatóságainak jóvá kell hagyniuk az alapítást, majd a társulást Brüsszelben nyilvántartásba veszik – magyarázta Ocskay.
Franciaország jár az élen ennek a fejlesztési eszköznek a felhasználásában, az itteniek ezért is akarnak tőlük tanulni. Magyarországon 26 EGTC van, zömmel a szlovák határ mentén, a romániai határszakaszon pedig kettő. A legújabb, a május 4-én bejegyzett Európa-kapu elnevezésű társulás megyénket is érinti. Csetnek Tímea igazgatótól megtudtuk, hogy a Nagyvárad–Szatmárnémeti–Nyíregyháza–Debrecen körzetben lévő kisebb településeket szeretnék bevonni. Az alapító tagok között van Nagykároly, Érmihályfalva, Kiskereki és Székelyhíd, magyar oldalon Újfehértó, Nyíradony, Derecske és Hajdúhadház. Belépésre vár Margitta, Érkörtvélyes, Tasnád, Krasznabéltek, illetve Álmosd és Kokad. Az igazgató szerint azoknak a kistelepüléseknek érdemes csatlakozniuk, amelyek egyedül nem tudnának pályázni. Az említett térségben hatvan lehetséges társ található – tette hozzá.
A szinkrontolmácsolással segített tanácskozáson Rétvári Bence, a magyar közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára azt emelte ki, hogy a kormányoknak, szaktárcáknak tekintettel kell lenniük az EGTC-k érdekeire éppen most, az Európai Unió következő hétéves, a 2014-től 2020-ig tartó időszak költségvetésének kidolgozásakor, hogy az eddiginél legalább egyharmadával többet szánjanak a határ menti fejlesztésre. Közölte azt is, hogy az új büdzsé elkészültéig a budapesti közigazgatási minisztérium állja a meglévő EGTC-k működési költségeit.
Az Országgyűlés Magyar–Francia Baráti Tagozatának elnöke, Kalmár Ferenc szegedi képviselő (KDNP) a házigazdák kérésének eleget téve románul beszélt. Brassói származású lévén, ez nem okozott neki gondot. Az országhatár elválasztó jellegének megszűnésével szükséges együttműködést méltatta, s reményét fejezte ki, hogy rövidesen Románia is a schengeni térség része lesz.

Máté Zsófia