Választójog választhatóság nélkül

Több mint egy hétig tartó erdélyi körútjának utolsó állomásán, Nagyváradon SZILI KATALIN képviselő, az Országgyűlés volt elnöke, a Szociális Unió elnöke találkozott Tempfli József volt püspökkel és Jakobovits Miklós festőművésszel. A politikus asszonyt tapasztalatai összegzésére kértük.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

– Kikkel találkozott, milyen tapasztalatokkal gazdagodott erdélyi vizitje idején?
– Részt vettem a Kárpát-medencei Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának gyergyószárhegyi konferenciáján, ahol meglepetésként ért, s örömömre szolgált, hogy megkaptam a Messzelátó-díjat. E tanácskozásnak folytatása is lesz, október végére tervezünk egy megbeszélést, ahol szakemberekkel egy médiastratégia fő elemeit próbáljuk megfogalmazni, s szeretném, ha november 15-én a KMÚEK következő ülésére a Parlamentben kerüljön sor, ahol a médiastratégia első tervezetéről egyeztethetnénk. Utam másik célja az volt, hogy Adorjáni Dezső püspök úr meghívására az evangélikus egyház kerekasztal-beszélgetésein vegyek részt Kolozsváron, Brassóban és Csíkszeredában, ahol alapvetően a XXI. századi nemzetpolitika, a magyarság sorskérdései kerültek terítékre. Volt alkalmam arra, hogy több településen – Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson – művészekkel, ’56-osokkal, politikai, önkormányzati vezetőkkel találkozzam. Bepillantást nyerhettem abba, hogy a két romániai választás közötti időszakban milyen a közhangulat, mi az, ami a magyar választókat Erdélyben elsősorban érinti, érdekli. Másrészt ezek az emberek munícióval tudtak ellátni arra vonatkozóan, hogy mi az, amiben a nemzeti összetartozás parlamenti bizottsága segíthet. Ez a hét azért is volt fontos számomra, mert a parlament őszi ülésszakán a választójoggal, választási eljárással, költségvetéssel kapcsolatos kérdések kerülnek napirendre, melyek érintik a külhoni magyarokat, s én hasznosítani tudom az itt szerzet tapasztalatokat.
– Mit gondol a december 9-i romániai parlamenti választásról?
– A fő cél, hogy a magyarság ne maradjon képviselet nélkül. Legyen erőteljes, markáns képviselete, hogy olyan kérdésekben, mint a felelős önrendelkezés, ott tudjon lenni a döntéshozatalnál.
– Milyen kép rajzolódott ki az egy hét során megejtett találkozóin?
– Azt tapasztalom, hogy az önkormányzati választások mély sebeket ütöttek, s ez nem igazán teszi lehetővé a kooperációt. Úgy gondolom, hogy szemben az önkormányzatival, a parlamenti választáson az együttműködés lenne az egészségesebb. Azok, akikkel találkoztam, s most nem a politikai vezetőkre gondolok, valamennyien ezt az óhajukat fogalmazták meg.
– Ön a határon túli magyarok választhatóságát is elképzelhetőnek tartja. Ez összhangba hozható-e azzal a korábbi elképzeléssel, hogy a külhoni magyarok egy közös határon túli magyar párt színeiben induljanak 2014-ben?
– Másként közelíteném a dolgot. Az én pártomnak, a Szociális Uniónak az volt a véleménye, hogy az állampolgársághoz nemcsak a választás, hanem a választhatóság jogának is kapcsolódnia kell. Amennyiben választhatóság is jár ezzel, a mi elképzelésünk nem a magyarországi listákra történő szavazás, hanem, ahogy Romániában van, határon túli kerületekben választókörzetek kialakítása, ahonnan egyéni képviselők juthatnak be. Ezt  az javaslatot sajnos nem fogadták el, csak Magyarországon bejegyzett pártlistákra van mód szavazni. A magyarországi nemzetiségek képviselete is csak úgy biztosított, hogy listákat kell állítaniuk. Döntenie kell a választónak, hogy nemzetiségi identitását vagy pártpreferenciáját helyezi előtérbe, hiszen csak egy szavazata van. Ha ebből az elvből indulok ki, nem látom, miért ne lehetne Magyarországon külhoni listát állítani, ahogy a magyarországi kisebbségek teszik. A felvetést kézenfekvőnek tartom, hiszen így nem kiszolgáltatottai a határon túli szervezetek annak, hogy egyes pártok őket kívánják-e a listájukra tenni vagy sem. Netán beárazzák, hogy ki kihez tartozik. Ez a lista épp a neutralitást biztosítaná, túlmutatva a mai politikai vircsafton. Igazából ezzel a határon túli magyarság tudna lépéseket tenni azért, hogy az anyaországi megosztottságot ne tegye a magáévá.

Szűcs László