Nadányi, a bihari trubadúr

Születése 120. évfordulóján emlékeztek október 9-én Berettyóújfaluban, a Bihari Múzeumban NADÁNYI ZOLTÁN költőre, aki egykor élt Nagyváradon és Berettyóújfaluban, ahol ma művelődési központ viseli a nevét.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Nadányi Zoltán költő, író, műfordító a dél-bihari Feketegyőrösön született 1892. október 9-én. Tanulmányait Nagyváradon végezte, ahol a jogakadémiára járt, majd 1917-ben a Nagyvárad napilap szerkesztőségében kezdte hírlapírói pályafutását, 1920-ig a sakkrovat vezetője is volt. 1919–20-ban Zsolt Béla mellett a rövid életű Tavasz című lap társszerkesztője. 1920-ban Budapestre költözött, a Pesti Napló alkalmazta. 1926-tól a megyeközponttá váló Berettyóújfaluban Bihar megye levéltárosa. A ’30-as években ismét a váradi napilapokban jelentek meg versei. 1940–1944 között visszatelepül Nagyváradra, immár Bihar megye főlevéltárosaként. A második világháború után Budapesten telepedett le.
Lírája a Nyugat modernségét nép-nemzeti hagyományokkal telítette. Piripócs című szatírasorozatában a várost hazudó faluról ad torzképet. Két első kötete Nagyváradon jelent meg, a későbbiek Budapesten. Életének utolsó szakaszában Heine, Lermontov, Moore, Mickiewicz verseiből fordított. Mindmáig a berettyóújfalui emberek érzik leginkább magukénak Nadányit, aki pedig e város egykori színes figuráit karikírozva alkotta meg ismert szatírasorozatát, melynek egy epizódját a múlt heti megemlékezésen is felidézték.
A költő életének érdekes mozzanatait, köztük az ifjúkori váradi éveket dr. Krajczárné Sándor Mária muzeológus segítségével idézte fel Bakó Endre irodalomtörténész, akitől a Várad folyóirat idei 8. száma közölt Nadányi-tanulmányt. A mintegy ötven érdeklődőt Kállai Irén múzeumigazgató köszöntötte, s Muraközi István polgármesterrel együtt virágcsokrot nyújtottak át a költő Németországban élő unokájának, Kovacsóczy Rost Katalinnak. A változatos műsor felidézte az alkotó prózáit, verseit, megzenésített műveit, köztük a Karády Katalin által közismertté tett „Az volt a veszted, mind a kettőnk veszte” kezdetű sanzont, melyhez érdekes anekdota kapcsolódik: a Halálos tavasz című filmben a zeneszerző kisebb módosítást hajtott végre a Nadányi szövegen, aki ezért nem volt hajlandó a stáblistán szerepelni, s egy ideig a tiszteletdíjat sem vette át. Ezt a gitárra átírt dalt is meghallgathattuk több más megzenésített költemény mellett Kocsis Csaba előadásában.
A műsorban szavalattal közreműködött Pércsi Liliána és Bai Károly, a Kis Antal által megzenésített verseket Ádámné Matolcsi Erzséber és Nagyné Kapás Julianna énekelte, zongorán kísért Sándor Zeréndné. A Bihar című lapban megjelent Nadányi-tárcák közül Kiss Tamás olvasott fel.
*
Egyébként a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében november 10-éig megtekinthető a Bihari Múzeum előadótermében egy rendhagyó kiállítás a Bihari Múzeumban őrzött kéziratokból (Nadányi Gertrúd, a költő lánya ajándékozta egykor a közgyűjteménynek), illetve két, a költő pályáját bemutató tabló s néhány versillusztráció. A Nadányi-emlékműsort a Várad folyóirat vendégeiként november 19-én Nagyváradon is bemutatják.

-cs -ó

Fotók: Szűcs Endre