Éradonyban ünnepeltek

Kettős ünnepet ült vasárnap az éradonyi református közösség. Bár láthatóan anyagi gyarapodást ünnepeltek, mégis a megmaradás, az élni akarás, a lélek egységének hirdetőivé váltak.

Megújult az ősi templom, új tetőzet került az évek terhe alatt meggörnyedt falakra, a belső tér, a mennyezet is teljesen megszépült. Úgy gondolta az ottani közösség, hogy mindezért hálával tartozik a Teremtőnek és azoknak, akiken keresztül munkálkodott az Isten. Ebből az alakomból Rákosi Jenő érmelléki református esperes hirdette az igét az Királyok 1. könyvéből vett igerész alapján, amelyben a jeruzsálemi templomépítés és az éradonyi istenháza-felújítás közötti párhuzam volt tetten érhető, valamint Salamon király hitvallás értékű hálaadó imája. „Ilyen hitvallás az éradonyi templomfelújítók munkája is” – mondta Rákosi, majd megköszönte a „politikus testvérek”, az RMDSZ jelen lévő reprezentánsainak önzetlen segítségét, akik Isten parancsának engedve eszközeivé váltak a szolgálatnak. „Segítsük őket, hogy ők is tovább segíthessék magyar közösségeinket” – sommázott az esperes, majd a Mózes könyvében olvasható ároni áldás berámázott szövegével ajándékozta meg a gyülekezetet.
Simon-Szabó István helyi lelkipásztor jelképértékűnek nevezte a templombelső felújítását, mint mondta, a híveknek is először bensőjükben kell megújhodniuk, a talmi külsőségek mély értékek nélkül semmit sem érnek. Köszönetet mondott a Szövetség jelen lévő megyei vezetőinek, akikben a lelkész, elmondása szerint, az évek során barátokra talált. A sikerhez hozzá járult a község vezetősége is, valamint a gyülekezet lelkes közössége.
Derzsi Ákos parlamenti képviselő a templom külső felújításának igényét nem vitatta, de, mint mondta, ehhez a közösség egységes támogatására van szükségük. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke több példázattal is illusztrálta a közösségben való gondolkodás fontosságát. A Bibliát segítségül hívva elmondta, ne legyünk olyanok, mint a meggyógyított bélpoklosok, amikor tíz közül csak egy tért vissza köszönetet mondani. Tudjunk hálásak lenni Istennek, aki embereken keresztül munkálkodik.
A község polgármesterének, Bordás Károlynak köszöntő szavait és a környékbéli lelkipásztorok köszöntőit a gyülekezet fiataljainak ünnepi, verses-zenés műsora követte. A záró ének eléneklése után a templomban lévők az istenháza mögötti, nemrég felújított emlékmű megáldásán vettek részt. A beszédet mondók által millenniumi emlékhelyként definiált alkotásról nem lehet tudni, hogy kik építették, kora is ismeretlen.
Gellért Gyula diószegi lelkipásztor, volt érmelléki esperes veretes beszédben szólt az emlékhelyek fontosságáról, a nemzettudat megmaradást elősegítő voltukról. „Mára már kikezdte az erózió a történelmi tudatot, minden településnek emlékhelyet kellene állítania, ahová felvésnék történelmük momentumait” – mondta Gellért, aki megáldotta az emlékhelyet. Cseke Attila szenátor azokkal replikázott, akik a Szövetség munkáját kétségbe vonják. Cáfolatként nagy horderejű eredményre mutatott rá: negyven év múltán Szentjobb visszakapta községközponti státuszát. „Hát ennyire fontos, hogy egységben legyünk erősek, mert gyengeségünk láttán ellenünk törnek, csak ha összefogunk, akkor érjük el céljainkat” – egyértelműsített Cseke. A késő őszi napsütés éradonyi kegyeltjeinek ünnepsége koszorúzással, majd a Himnusz közös eléneklésével zárult.

D. Mészáros Elek