Biztonsági övvel a parlamenti választáson

A székelyhidat és környékét magában foglaló 2. számú egyéni választókerület RMDSZ-es képviselőjelöltje, Szabó Ödön és stábja sorra látogatja reménybeli választóit. Székelyhídon, Szentjobbon, Borson kopogtatott, s Biró Rozália szenátorjelölttel együtt rendezvényen szólalt fel.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

„Én ismerem magát kedves, járt már minálunk többször is. Még a templomban is beszélt. Mondtam is a szomszédasszonynak, ennek lehet érteni a szavát, a pap sem mondta szebben. Tudja drága, már csak ritkán jutok el a misére, nehezemre van a menés, de ígérem magának, szavazni elmegyek, az ántivilágban is mindig vótam. Ez kutyakötelesség” – sorolta az idős szentjobbi néni Szabó Ödön képviselőjelöltnek a pénteki kampánykörút során. A királyt látott faluban sorra járta a házakat a kampánystáb, mindenkire jutott némi idő, egy-egy biztató szó.
Bár szeszélyes kisasszonyként hol arcunkat csapkodta a szemerkélő eső, hol pedig, mint láncon tartott kutyát, ki-be rángatták az erőtlen napsugarakat az égiek. Ennek ellenére volt, aki lovas szekéren a határ felé vette az irányt. Közel van már a zimankó – mondták – szántani való pedig van még bőven.
Jónás Sándor bályoki református lelkipásztor édesanyja már idős asszony. Hiába vinné magához a fia, nem hagyja el faluját, sem hitét. Ő már csak ezt szokta meg, neki így a jó, szereti a bejáratott megbízható dolgokat. Így van az időnkénti voksolással is, tudja, ha tulipán, akkor oda kell nyomni a pecsétet. Egyedül van, de mégsem elhagyatott, nincs olyan nap, hogy fiával és menyével ne beszélne telefonon.
Kevesen járnak az utcán, a deportált svábok emlékművénél egy főhajtásnyi időre tiszteletét tette Szabó, majd a közeli játszótéren egyedül hintázó kislánnyal cseverészett. Hamar megtalálták a közös nyelvezet, ötgyerekes apukaként megvan már hozzá a kellő rutin.
Az őszi faleveleket már javában zizegtette a déli harangszó, mire Székelyhídra ért a stáb. A kisvárosban pezsgett az élet, iskolások egy csoportja a központi parkon át, viháncolva szaporáztak az iskola felé. A polgármesteri hivatal környékén is nagy volt a sürgés-forgás, emberek ügyes-bajos dolgaikat intézték.
Betértünk a helyi mezőgazdasági társulás udvarára, a szerelőműhelyben félig szétszedett traktort javítottak. A parolázás után megeredt a szó is, az idei termésről, az időjárásról, a jövőbeni kenyér ígéretéről. Fejlődik a kisváros, két építkezésre is benéztünk, a nap folyamán Borson is láttunk házépítőket. Mindenütt örömmel fogadták Szabót, mikor kezet nyújtva bemutatkozott, már jött is a válasz: „Ismerem magát, hisz nem egyszer járt már nálunk”. Ott volt az iskolaavatón, a kultúrház építésének alapkőletételénél, az aszfaltút átadásán, és csak sorjáztak a helyszínek, az időpontok, a másfél évtizedes szövetségi munka lenyomatai.
Már jócskán megnyúltak az árnyak, délutánba fordult az idő, mire Borson kopogtatni kezdtünk. Hol innen, hol onnan köszöntek rá Szabóra, az emberek bizalommal fordultak a képviselőjelölthöz. Elmenőben még visszaszóltak, akkor december kilencedikén… Nem felejtjük el, tudjuk kire kell szavazni!
A sportcsarnokban már több százan várták a Nagyvárad Néptáncegyüttes fellépését és előtte az RMDSZ-es jelöltek bemutatkozását. Bátori Géza polgármester méltatta a jelölteket. Felemlegette a sportcsarnok létrejöttének kálváriáját, ami Szabó Ödön közbenjárásának köszönhetően vezetett eredményre, vált a település egyik fontos létesítményévé. Majd szavazásra buzdított: „Minél többen elmegyünk szavazni, annál több képviselőnk lesz Bukarestben. Tudják önök is, ha nem vagyunk ott, akkor nem számítunk, ha nem számítunk, az olyan, mintha nem léteznénk.”
Biró Rozália szenátorjelölt közös „szekértolásra” szólította fel a jelenlévőket, hogy a Bihar megyei magyaroknak minél erősebb képviselete legyen a román fővárosban. „Mert azon a széken, ott a parlamentben, ha nem magyar, akkor román emberek fognak ülni. Ne feledjék, az ő szívük másként és másért dobban, semmiképp sem a mi érdekünkben. A mi gondjainkat csak magyar ember érezheti át, és magyar ember tehet érte. Mi mindannyian cselekedhetünk a közösségért. Önök egy szavazattal, mi pedig, ha bizalmat adnak nekünk, akkor a parlamentben. Higgyék el, csak magunkra számíthatunk, a mi bajainkat nem a magyar országgyűlésben fogják megoldani. Nem a megosztottságban, hanem egymás kezét fogva találunk megoldást, lehetünk eredményesek” – mondta Biró.
Szabó Ödön parlamenti képviselőjelölt veretes beszédében ezúttal nem a látható eredményekre fókuszált. A Szövetség munkájának azon szegmenseit hozta fel példának, amelyek, ha úgy tetszik, megelőzték a bajt, megóvták a közösségeinket. Olyan ez, mint a betegség, ameddig egészségesek vagyunk, fel sem fogjuk, mekkora érték van a birtokunkban. Amíg biztonságban vagyunk, nem tudjuk, mi a rettegés, a kiszolgáltatottság – mondta. Szabó az RMDSZ-t az autó biztonsági övéhez hasonlította, aminek igazi értéke a bajban mérhető fel. Életmentő, sorsdöntő lehet. Ilyen övként működött a Szövetség, amikor megmentette Nagyvárad megyeszékhelyi státuszát. Ha ez nem történt volna meg, akkor ma Kolozsvárra kellene menni az ügyes-bajos dolgokat intézni. A képviselőjelölt a kétéves gyermeknevelési időszak lecsökkentésére irányuló szándék meggátolását is a jól működő „biztonsági öv” eredményeként láttatta. „Sok az opció, el kell dönteni, hova akarunk tartozni. Az RMDSZ bebizonyította, hogy olyan értékeink vannak, amikhez érdemes ragaszkodnunk. Az erdélyi magyarságnak hiteles opciója van: kiállni egymás mellett. Nekem már nagyapám megtanította, hogy a szétszórtság gyengeség, az egység pedig erő. Borson, az önök falujában, ha négy emberrel kevesebben mentek volna el szavazni júniusban, akkor most nem lenne teljes létszámában magyarok alkotta helyi tanács. Negyvenöt év után Szentjobb visszaszerezte elorzott községközponti státuszát. Gondolják meg, ha csak egy magyarral kevesebb lett volna Bukarestben a döntéshozatalkor, akkor ma nem örülhetnénk a szentjobbi sikernek” – érvelt Szabó.
A beszédeket hosszú taps követte, ami jelzésértékű. Már késő este lett, mire hazaindult a stáb. Kocsiba ültünk. Mindannyian bekötöttük a biztonsági övet.

D. Mészáros Elek