Színes kampányhétvége focival, tűzoltókkal, tánclépésben hithintéssel

Zsibongó fiatalok töltötték meg a hétvégén a szalárdi sportcsarnokot. Immár hatodik alkalommal rendezték meg az RMDSZ Bihar megyei szervezete által életre hívott Tulipan Kupát.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Az idén is óriási érdeklődés követte a sporteseményt. Kilenc környékbeli település RMDSZ-körzete vett reszt a megmérettetésen. Szabó Ödön képviselőjelölt kampánystábjának már a mérkőzések megkezdése előtt sikerült „pályára” lépnie. Szabó sportszerűségre, tiszta és becsületes játékra biztatta a fiatalokat, amely jellemvonások a politikai csatározásokban is elvárhatóak lennének. Az üdvözlő szavakat követően startolhatott a Tulipán Kupa, kezdőrúgásra a képviselőjelöltet kérték fel.
A csapatokat két csoportba sorsolták, az A-ba került Szalárd, Csokaly, Érolaszi és Nagykágya, a B-be Diószeg, Paptamási Hegyközkovácsi, Kiskereki és a Szalárdi Hawks. A csoportmérkőzések küzdelmei után az A csoportból Nagykágya és Szalárd jutott tovább, a B-ből Kiskereki és Paptamási. Az elődöntőben a továbbjutottak keresztbe játszottak egymással, végül a Nagykágya–Kiskereki kisdöntő és a Paptamási–Szalárd nagydöntő alakult ki. Az előbbit a kerekiek nyerték 4–2 arányban, az utóbbit pedig a torna házigazdái 1–0-ra, ezzel otthon tartva a kupát.
A selejtezőtornából mindkét döntős csapat bejutott a december elsejei megyei döntőbe. A szervezők egyéni címeket is osztottak. A legjobb játékos Lőrincz Norbert, a legjobb kapus a döntőben is remek formát mutató Boné Levente lett. A díjakat Kindle Valter, a selejtező főszervezője és Botházy Nándor, a megyei RMDSZ-szervezet sportért felelős ügyvezető alelnöke adtak át.
Aztán a stáb „kopogtatni” indult, igyekeztek minél több lakost megszólítani. Ezúttal is örömmel nyugtázták a helybéliek, hogy van olyan politikus, aki rájuk nyitja az ajtót, ahol gond van, ott elidőz, nem siet, nem formális kampánymázzal tölti meg a társalgást, hanem valós odafigyeléssel fordul az emberek felé. A többségi RMDSZ támogatók mellett az egynéhány folyton elégedetlenkedőhöz, zsörtölődőhöz is bekopogott Szabó, „öntsünk tiszta vizet a pohárba” nyitottságával fordult feléjük. A romasoron élőket sem kerülte el a stáb, itt is folyt a diskurzus, támogatásukról biztosították a Szövetség jelöltjeit.
A kultúrházban épp a Tálentum, a modern egyházzenét játszó együttes lépett fel az aznap megrendezett református ifjúsági találkozón. A képviselőjelölt itt is váltott néhány szót a fiatalokkal, elmagyarázta a tulipánvirág jelképértékét. „Az RMDSZ olyan, mint a tulipán, amikor napsugár éri, kinyílik mindenki felé, de a sötétben összezárja szirmait. Amikor bántanak bennünket, összecsukjuk „szirmainkat”, egymásba fonódva óvjuk, védjük egymást, hisz minden egyes szirom egyformán fontos része a virágnak”.
Szalárdról Bihardiószegre indult a csapat, a nemrég még kátyúkkal teli szentimrei úton suhant az autónk, vadonatúj aszfaltréteg borítja a felületet. A faluközpontban „nagy a zsivaj, lárma”, a helyi Szömörce néptáncegyüttes ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. Erre az alkalomra eljöttek a megye ismert szoknyalibbentő hagyományőrző csoportjai is. Szabó nem mulasztotta el kifejteni abbéli örömét, hogy Diószegen és szerte a megyében létezik élő hagyomány, nemcsak múlt időben beszélhetünk öröklött értékeinkről.
A házról-házra való járás itt sem maradt el, az este megérkeztével a helybéliek a sportcsarnok felé szaporáztak, hogy láthassák a Nagyváradi Néptáncegyüttes műsorát. Szabót itt is színpadra szólították, és gyerekkori emlékeiből idézett fel egyet: „Gyerekként megkérdeztem nagymamát, miért üldögél egyedül a padon, miért szomorú. Jött a válasz, azért fiam, mert tudod, amióta elveszítettem nagyapádat, kínoz a hiánya. Igaz, hogy néha zsörtölődtünk, nem mindenben értettünk egyet, de itt volt mellettem, számíthattam rá. Ha kellett, segített, fát vágott, megrakta a tüzet, volt kivel váltani emberi szót. Így van ez a Szövetséggel is, ha nem lenne, akkor éreznénk csak a hiányát. Ha nem leszünk ott a parlamentben, és nem tudunk segíteni a „ház” körül, akkor nekünk is okunk lesz szomorkodni. Most az önök kezében van a lehetőség, hogy bizalmat szavazzanak nekünk a képviseletre”.
A szentjobbi lakodalmas háznál már vártak bennünket. Egész napos szakmai kiértékelőt tartottak a helyi önkéntes tűzoltók magyarországi kollegáikkal, amit kiadós vacsora és tűzoltóbál követett. A nap fénypontját a legidősebb tűzoltó, a nyolcvanas éveiben járó Petyár László köszöntése, valamint az újoncok eskütétele jelentette. Az eskü szövegének felolvasására Szabó Ödönt kérték fel. Négy új taggal, név szerint Bajgyik Áronnal, Iván Csabával, Kohelka Istvánnal és Petyár Lászlóval bővült a helyi tűzoltó egyesület.
Már késő estébe hajlott az idő, a motor monoton zúgása mellett a kellemes melegben elnehezedtek a szempillák, elernyedtek a végtagok. Visszapörögtek a nap eseményei, a hangok, a gesztusok, a mosolyok, az öröm és a szeretet hangfoszlányai.

D. M. E.