Egy az érmelléki magyarok közül

NAGY JÓZSEF BARNA 1974. október 14-én született a Bihar megyei Érmelléken, Szalacson. Végzettsége szociális munkás–református vallástanár, nős, két gyermek édesapja.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben szociális munkásként ténykedik, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) partiumi régióelnöke, nagyváradi irodavezetője. Az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben indul az 1. számú, észak-bihari egyéni választókerületben az Érmellék képviselői mandátumáért.

– Ön eddig nem vállalt nyilvánosan politikai szerepet, most mégis megtette. Miért?
– Nem vagyok politikus, egy érmelléki magyar vagyok, aki szereti szülőföldjét és nemzetét, és aki minden körülmények között felvállalta és felvállalja magyarságát. A politika manapság azonban olyan erkölcsi mélypontra zuhant, ahonnan csak azok tudják kiemelni, akik az úgynevezett egyszerű, hétköznapi emberek között élnek, akik naponta szembesülnek az érmelléki vagy az erdélyi magyarok gondjaival, és nem bársonyszékekben ülve méláznak az általuk képviselt magyarokról. Úgy érzem, azt a civil kurázsit, bátorságot, egyenességet kell a politikába is bevinni, amit a civil életben is képviselek. Számomra mindig a közösség, vagy hadd mondjam ki bátran, nemzetünk képviselete volt a legfontosabb, és a politika csakis ezután következhet.
– A Királyhágómelléki Református Egyházkerületnél szociális munkásként romákkal is foglalkozott, Ön alapította Tőkés László segítségével a váradi cigánymissziós szolgálatot is annak idején. Milyen megoldásokat vél kivitelezhetőnek az érmelléki romákkal kapcsolatban?
– Hogy az Érmelléken van-e romakérdés, azt minden érmelléki magyar tudja. Nem kell külön ecsetelnem a népesség arányának változását az elmúlt húsz évre tekintve. A romák egy dinamikusan gyarapodó közösséget alkotnak. Mindenki tudja, hogy ezt a kérdést nem lehet kézlegyintéssel elintézni. Biztos vagyok benne, ha megválasztanak a térség képviselőjének, gyökeres változást indíthatok el az Érmelléken. Olyan változást, amely mind a magyarok, mind a romák számára olyan életfeltételeket jelenthet majd, amely élhetőbbé, több nép otthonává teszi az Érmelléket. A romakérdés lassan magyarkérdéssé is válik, így tekintek erre, és ezért dolgoztam eddig is, és fogok ezután is. Amennyiben az érmelléki magyarok szeretnének olyan vidéken élni, ahol a „romakérdés” nem súlyos, megoldatlan gond, akkor támogassanak szavazatukkal, mert higgyék el, biztosra veszem, sikerül elindítanunk egy olyan folyamatot, mely nemcsak az érmelléki cigányemberek, de az egész lakosság számára kedvező lesz.
– Ön a nagyváradi EMNT-irodában (Demokrácia Központban) a honosítással is foglalkozik. A Bihar megyei magyarok között sikertörténet-e a honosítás?
– Egyértelműen igen. Már nagyon sokan kérték visszahonosításukat. Az EMNT Bihar megyei irodahálózatának munkatársai immár közel két éve, de ma is a kezdeti lelkesedéssel végzik azt a munkát, amivel Magyarország kormánya megbízta az EMNT-t. Életem egyik nagy ajándéka, hogy ebben a nemes munkában magam is részt vehetek, hogy magam és családom is magyar állampolgár lehettem. Az érmelléki magyarok számára mindig is természetes állapot volt, hogy ők magyarok. Én csak „másik Székelyföldnek” nevezem az Érmelléket, mert az itt élő magyarok éppen olyan világban élnek, mint székelyföldi testvéreink. Aki érmelléki magyarnak született, az soha nem is lesz, mert nem is akar más lenni.
– Mit üzen az érmelléki választópolgároknak?

– Semmi mást, csak azt, hogy maradjanak meg érmelléki magyaroknak. Legyenek bátrak, és december 9-én merjenek a változásra, az Erdélyi Magyar Néppártra szavazni, mert ha saját életükben is változást akarnak, akkor ezt csakis úgy lehet elérni, ha a képviselőinket is bejuttatják a parlamentbe. Az én választási programom ugyanaz, mint minden érmelléki magyarnak a „programja”. Csak egy vagyok közülük, de ha bizalmat szavaznak nekem, akkor minden érmelléki magyar és minden érmelléki nyer, mert minden választási szlogenen túl számomra legfontosabb az ember, akit nem csak választani citálnak négyévente az urnák elé, hanem aki a választások között is szeretne emberhez méltó életet élni.
– Van valamilyen választási jelmondata?
– Igen. Az, ami egész civil és minden más munkámat is jellemzi. Ezt az életparancsot Szabó Dezső, a nagyszerű író tette sokak vezérmondatává: „Minden magyar felelős minden magyarért”.

Czibak Mária