Egy elkötelezett értelmiségi vívódásai

NAGY ZOLTÁN 1957-ben született Székelyudvarhelyen, tanulmányait a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem matematika szakán végezte, vallása református, nős, két gyermek édesapja. 1981 óta él Nagyváradon, az Ady Endre Líceum tanára.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben indul a decemberi parlamenti választáson a 8. számú, nyugat-nagyváradi, Észak-Őssit, a Rogériuszt és Biharpüspökit magában foglaló egyéni választókerületben egy képviselői mandátumért.

– Beszéljen röviden életútjának alakulásáról, mely során eljutott ahhoz, hogy az EMNP színeiben jelöltesse magát.
– Az egyetem elvégzése után azonnal jelenlegi munkahelyemre kerültem, azóta megszakítás nélkül itt tanítok. Fontosnak tartottam a magyar gyerekek és szülők érdekeit képviselni, ezért néhány kollégával 1989-ben elindítottuk a mostani Ady-középiskola, az egykori Mogyorós, akkoriban 5. számú Ipari Líceum magyar tannyelvű iskolává alakítását. Nem volt egyszerű, még a tanári kar többsége is lehetetlennek tartotta, naiv álomnak minősítette terveinket, ők apró lépésekkel akarták elérni az átalakulást. Nagyon fontos volt, hogy a román anyanyelvű tanáraival megegyeztünk, három román és három magyar képviselő utazott Bukarestbe, én vittem a kérvényt, és három napunkba telt a jóváhagyatás. Ezután megválasztottak az immár Ady nevét viselő magyar iskola aligazgatójának. Mindez 1990 januárjában történt, s meggyőződésem, hogy ha nem időben álmodunk egy nagyon merészet, még ma sem lenne meg a magyar tannyelvű Ady Endre líceum. További fontosabb közéleti tevékenységeim: a Magyar Pedagógusok Szövetségének, a Bolyai Társaságnak, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságnak vagyok a Bihar megyei alelnöke, az Ady-líceumban működő Alma Mater Alapítvány egyik alapítója, kuratóriumának tagja, az iskola Révai Miklós Szakkollégiumának egyik alapítója, elnöke vagyok. Sajnos több civil szervezet az említettek közül erős politikai befolyás alá került, így már nem tudok ott tevékenykedni.
– Mi motiválta valójában, hogy induljon a december 9-i parlamenti választásokon?
– Nagyon sok tanítványomat fedeztem fel az új politikai elitben, s felismertem, hogy az általam képviselt eszmék megjelennek politikai gondolkodásukban. Ezek a gondolatok az önrendelkezés, autonómia körüli eszmék, ezért hoztuk létre például az Ady-líceumot. Miért döntsenek helyettünk, a fejünk felett mások a minket érintő problémákban? Másrészt nemcsak tanárként, hanem elkötelezett értelmiségiként magasabb szinten akarom azt képviselni, amit 55 évnyi életemben személyes példaadással a tanítványaimért középiskolai szinten megtettem.
– Miért tartja életképes megoldásnak az erdélyi magyarság jövőjére a Néppárt programjában szereplő autonómiát, a föderális államot?
– Az autonómiát mindig fontosnak tartottam, hiszen Székelyudvarhelyen születtem, s akkor e város a Magyar Autonóm Tartományhoz, később Maros Magyar Autonóm Tartományhoz tartozott (románul Regiunea Autonomă Maghiară), amely 1952. szeptember 21-én jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. Furfanggal a Maros Magyar Autonóm Tartományt 1968-ban Nicolae Ceauşescu javaslatára a kommunisták szüntették meg. A maga korában korszerű közigazgatási rendszernek számított, és segítette az erdélyi magyarság önazonosságának megőrzését. E testületnek édesapám képviselője volt, így jelentkezésemmel azt az értelmiségit képviselem, aki közösségéért a legnehezebb időkben is kiállt. A föderális állam legfontosabb feladata pedig közösségünk számára, hogy a helyben maradó adók elköltéséről itt döntenek, állandó helyi ellenőrzéssel, így lesz, lehet e területből egy fejlett európai Erdély.
– Mit üzen választóinak?
– Volt tanítványaimnak, szüleiknek, hozzátartozóinak üzenném, hogy gondoljanak vissza tevékenységemre, s döntsék el, hogy elérkezettnek érzik-e az időt a változtatásra. Szeretnének-e megvalósítani egy Németországhoz hasonló országot, akarnak-e változtatni saját sorsukon, hogy ne mások döntsenek a minket megillető pénzekről, jogokról? Szeretném ezen kívül, ha életünkből eltűnne a korrupció, az intézményesített lopás. A legfontosabb: mindenki menjen el választani, az Erdélyi Magyar Néppárt indulásával most már nem csak szavazni, de választani lehet. Tudni kell, ha két párt jut be a parlamentbe sokkal erősebb, ellenőrzöttebb lesz a magyar képviselet. Üzenetem tehát: bárhol szavazol, Nagyváradon, valahol Bihar megyében vagy talán Budapesten a Néppártra, a szavazatszám összesítése miatt rám is szavazol.

Czibak Mária