Református ügyeket a parlamentbe

AMBUZS FERENC-CSABA Tenkén született 1959-ben, 38 éve él Nagyváradon, egy leány édesapja. Vegyészmérnök végzettségű, és jogi licencvizsga előtt áll. Vegyészmérnökként dolgozott, majd a közelmúltban biztosítási kötvényeket értékesített, ügynököket oktatott, cégalapítással, menedzsmenttel kapcsolatos ügyletekkel és tanácsadással jelenleg is foglalkozik, de most fő tevékenysége a királyhágómelléki református püspök számára egyházi vagyonügyi tanácsadás. Elnöklete alatt az Ady Endre Középiskola szülőbizottsága a tanintézet szilárd támogató partnerévé vált.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Megalakulása óta tagja a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, amelynek színeiben most képviselőjelöltként indul a 7. számú, dél-nagyváradi, Csillagvárost, Velencét, Szőllőst magában foglaló egyéni képviselői választókerületben.

– Egyházi berkekben tevékenykedő vállalkozóként mi indította a politikai megmérettetés vállalására?
– Az RMDSZ feltételek megszabása nélkül felajánlotta a püspöknek, hogy a református egyházkerület képviseletében indítson valakit a Szövetség színeiben. Rám esett a választás. Ezt nem is nevezném politikai szerepvállalásnak, inkább érdekképviseletnek, ugyanis református ügyeket akarunk a parlamentben megoldani. Ilyen például az egyházfinanszírozás biztos alapokra helyezése. Németországban például a munkavállalók bérük egy bizonyos százalékát az általuk megjelölt egyházi intézménynek utalják. A következő ügyünk a visszakapott erdők telekkönyvezésének egyszerűsítése és az, hogy az épületek visszaszolgáltatásakor nem veszik figyelembe, hogy azok az elvételkor funkcionálisak voltak, ezért gyakran csak egy romhalmazt adnak vissza. Alapvető kérdés az egyházkerületben, hogy a fiatalok itthon boldoguljanak, nélkülük a jövő – az RMDSZ jelmondatának harmadik szava a bizalom és biztonság mellett – nem létezhet. Fennáll az a veszély, hogy lakat kerül a parókiák, templomok ajtajára, mert nem lesz kinek szolgáltatni az Igét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben egy ifjúsági központ létesítését terveztük el. s nagyjából két éve jómagam is ezzel intenzíven foglalkozom. Elhatározás, megállapodás született külföldi szakemberek részvételével, tanácsára, hogy erdei iskolát hozunk létre, ahol a kialakítandó tanösvényeken járva, szakértő magyarázatával a gyerekek megismerkedhetnek a környezettel, a természeti értékekkel, megtanulják becsülni azt. Annak idején az Ady-középiskola szülőbizottsági elnökeként az Alma Mater Alapítvánnyal közösen támogattam és szorgalmaztam az ifjúsági központ létrehozását az Aranyos völgyében, Lepuson. Ez azóta jól működik, hasonlót, ám ennél többet akarunk az egyházkerület által bérelt Degenfeld-kastély területén a Szatmár megyei Hadadon. Felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül fogadnák ott a diákokat. Felépítéséhez európai uniós pályázatot készítünk elő.
– Jó-e, ha az egyház összefonódik a politikával?
– A KREK kilenc egyházmegyéjében lévő 282 egyházközség nagyjából 150 ezer járulékfizető hívet számlál, és további százezerre tehető a gyülekezetekhez kötődők száma. Az egyházkerület tehát egy negyedmillió tagú civil szervezetnek is tekinthető. Bibó István szerint az egyház minden tevékenysége politika. Nem vonatkoztathat el a szociális kérdésektől, az egészségügytől, lásd a KREK kórház-alapítási terveit. A református egyház tevékenyen részt vesz az oktatásban saját tanintézeteiben, komolyan foglalkozik, és kell is foglalkoznia a családvédelemmel. Ha mindezeket politikai kérdéseknek tekintjük, akkor beszélhetünk összefonódásról. Az egyház azonban inkább az emberek, a hívek érdekvédelmének tekinti ezeket. Egyébként az RMDSZ is érdekvédelmi szervezetként határozza meg magát, nem politikai pártként. Ennek megfelelően az egyház sem pártok által képviselt ideológiák szerint cselekszik. Teszi a fentieket amiatt is, mert az állam egyrészt egyre inkább kivonul ezeknek a kötelezettségeinek az ellátásából, másrészt mert nincs rájuk elegendő anyagi forrása.
– Mit tart a választókerületében élő magyar közösség legégetőbb gondjának?
– Ugyanazok a gondjaik, mint a város más lakóinak: a munkanélküliség, az elöregedettség, a fiatalok elvándorlása.
– A megyei jelöltállító küldöttgyűlésen említett néhány jogszabályt, amiken változtatni akar törvényhozóként. Melyek ezek?
– Elsőként a családon belüli erőszakkal kapcsolatos törvényt kellene alkalmazhatóvá tenni, mert most az illetékes intézmények, amelyek felléphetnének ellene, még nem jöttek létre, illetve fenntartásukra nincs anyagi fedezet. A másik az egyházfinanszírozás, amit már említettem, a harmadik a jogerős bírósági ítéletek végrehajtásának hatékonyabbá tétele, mert jelenleg ez évekig is eltarthat, és a jogosult kiszolgáltatott helyzetbe kerül a kötelezettel szemben. Ez érvényes mind a privát, mind a közszférára. Azért fogok dolgozni, ha oda jutok, hogy a megszerzett jogok (például a nyugdíjak, a közalkalmazotti bérek) véglegesek legyenek, ne lehessen ezeket utólag megkurtítani.
– Miért menjenek el szavazni, és miért adják önre a voksukat a szavazókörzetében lakó váradiak?
– Minden ember dönthet a választáson való részvétellel; csak úgy dönthet, ha részt vesz a voksoláson, akkor tudja érvényesíteni az akaratát. Ha nem megy el szavazni, akkor az fog történni vele, amit mások akarnak. Nagyon fontos, hogy az RMDSZ jelöltjeire leadott minden szavazat egy biztos jelzés arra, hogy vagyunk, hogy akaratunk van, és hogy magunk akarunk dönteni a sorsunkról. Én az RMDSZ parlamenti képviseletért induló csapatának tagja vagyok, azért szavazzanak rám, mert minden voks a Szövetség létjogosultságát, elért eredményeit igazolja, és egyben azt is jelenti, hogy bízunk abban, hogy kiharcolja számunkra a biztonságos jövőnket.

Máté Zsófia

Képaláírások:
1) Az idei érmindszenti zarándoklaton Csűry István református püspök, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, egyházi és világi elöljárók társaságában
2) A hadadi kastélyban egyházi, oktatási és művelődési központot rendeztek be
3) A hemofíliásokat segítő nyíregyházi egyesület vezetőjével találkoztak az egyházkerület képviselői