Tettek és eredmények alapján ítéljenek a választók

CSUZI ISTVÁN 1960. június 22-én született Nagyváradon, nős, egy fiú édesapja; okleveles villamosmérnök, és letette a doktorátust. A nagyváradi Helyi Közlekedési Vállalat vezérigazgatója, előadó tanár a Nagyváradi Egyetem energetika szakán. RMDSZ-tag 1990-től, 2008-ban képviselőjelöltként indult, és a legtöbb szavazatot kapta a 9-es, belvárosi egyéni választókerületben, ám az algoritmusos osztozkodásnál nem ő, hanem a harmadik helyezett kapott mandátumot. Mos a 4. számú nagyváradi szenátori egyéni választókerületben indul a Szövetség színeiben.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

– Miért tartja szükségesnek a parlamenti képviseletet?
– Az elkövetkező néhány év, úgy gondolom, az erdélyi magyar megmaradás szempontjából az egyik legkritikusabbnak ígérkező időszak lesz. Sajnálatos módon nem sikerült olyan alapvető dolgokban előrelépést tenni, mint a közösségi önrendelkezés, gondolok itt, ha másra nem is, például a kulturális autonómia kérdésére. Ma, 2012-ben ott tartunk, hogy a magyar nyelv használata attól függ, mennyire vagyunk „hatalmi tényezők”, ha netán szűkülnek döntési kereteink, azonnal visszakozik az aktuális bukaresti hatalom. Nem jutottunk előre az egyházi javak visszaszolgáltatásával sem, az iskolai helyzet sem sziporkázó. Nem hiszem, hogy bárki is gondolta volna néhány éve, hogy egy magyar tankönyv bezúzása beszédtéma legyen Székelyföldön. Az RMDSZ az adott lehetőségek közt, mai meglátásom szerint sikerrel teljesítette a rá háruló feladatokat. Tudatában kell lenni annak a ténynek, hogy 6 százalékos részesedéssel nem lehet megreformálni és saját szájunk íze szerint formázni a törvényhozást. A következő években az ország szerkezeti reformja elkerülhetetlen. Hogyan rajzolják át a régiókat, az nekünk egyáltalán nem mindegy! Erős és megbízható képviseletre van szükség, olyan, amely akar és tud kormánytényezővé válni a következő ciklusban, olyan szenátorokra és képviselőkre van szükség, akik állják a sarat a Dâmboviţa-parti iszapbirkózásban…
– A megyeszékhely egyik legfontosabb közintézményének nemzetközileg is elismert vezetőjeként miért vállalkozott a politikai megmérettetésre?
– A közszereplőknek vannak jogai és kötelességei is. Ilyen például eleget tenni a felkérésnek, és vállalni a nagyváradi szenátorjelöltséget, bár személyesen nem célom feltétlenül a bukaresti szenátusban, országos keretek között tevékenykedni. Ha választóim úgy akarják, tudásom legjavával fogom szolgálni ezt az ügyet is.
– Mit tart a választókerületében élő magyar közösség legégetőbb gondjának, gondjainak?
– Közösségünk számára legfontosabb tudatosítani és építeni a magyar öntudatot. Ehhez eszköz az iskola és az egyház. Ezekre kell fektetni nagyobb hangsúlyt, segíteni kell ezeket, hogy összefogják a közösséget. Ennek viszont előfeltétele egy olyan gazdasági környezet megteremtése, amelyben az emberek a mindennapi betevő gondja mellett képesek adni önmagukra, testi-lelki önbecsülésükre is jut elegendő idő, pénz és energia. Ott, ahol a megélhetés nagy gond, ahol nincs munkahely, ha pedig van, az nem biztos, milyen jövőképet festhetünk fiataljaink számára? Sajnos még mindig elég sok családot emészt a kivándorlás gondolata. Saját sorsuk miatti félelmüket kell enyhíteni a pozitív példákkal. El kell mondanunk naponta, hogy Nagyvárad szép varos, a fejlődést azért érzékelni lehet, igaz, lehetne gyorsítani. Itt is lehet boldogan élni, hittel és akarattal meg kell teremtenünk közösen a feltételeket. Családi példát is adhatok: sógornőm 23 év távollét után friss nyugdíjasként hazaköltözött. A salzburgi Festspielhaus koncertjeinek látogatásai után tanúsítja, hogy a nagyváradi filharmonikusok is felemelő élményt kepések adni. Fiam itthon végezte el a középiskolát, Temesváron tanult az egyetemen, hazajött, itt dolgozik, és itt is szeretne maradni.
– Ha bekerül a törvényhozásba, milyen jogszabályokon kíván változtatni?
– Intézményvezetőként nap mint nap ütközöm olyan törvényi előírásokba, amelyek megnehezítik sőt ellehetetlenítik a működésünket. Az egyik ilyen a közbeszerzési törvény, amit az Európai Unió is kifogásolt már, leálltak az EU-s alapokból fizetendő beruházások miatta. A közszállítási törvény szintén nem tartozik a legsikeresebbek közé, és van mit egyengetni a közszolgáltatások finanszírozására vonatkozó jogszabályon is. Javítanivaló tehát van bőven annak, aki segíteni akar a közszállítás ügyének, a közösségének.
– Miért menjenek el szavazni, és miért adják önre a voksukat a választókerületében élő váradiak?
– Egyesek azt mondják: „Utálom a politikát, el se megyek szavazni, nekem ne kampányoljanak!” Ezzel az elutasítással már politizál, aki így vélekedik, hiszen azt is figyelembe kell venni, hogy mások viszont majd élnek alkotmányos jogukkal, és voksolnak. Nem politizálnak, de felelősnek tartják magukat saját sorsuk formálásáért. Ha mi nem, akkor mások döntenek a fejünk fölött. Valaki ott lesz a parlamentben, de csak az képvisel bennünket, akit mi megbízunk szavazatunkkal. Én nem kampányolok, szívem szerint a „mocskos politikát” én is messziről elkerülöm, technokratának tartom magamat, tettem és teszek továbbra is közösségemért. Szerintem a kampány négy évig tart, tettek és eredmények mutatják hatékonyságát. Eltelt négy év, a választók ítéljenek.

Máté Zsófia

Képaláírások:
1) A tömegközlekedési vállalatok európai szakmai szervezetének alelnöke a váradi remiz előtt
2) EU-s támogatással épül a szerelőcsarnok a villamosok kerekeinek karbantartására. A mechatronikai laborba olyan mérőműszer és szupereszterga kerül, amely egyedüliként az országban a járművön lévő kereket formálja majd pontosan kör alakúra
3) Csuzi István kezdeményezte, Szabó Ödön képviselőjelölt támogatta, a csillagvárosi és az olaszi RMDSZ-szervezet választmánya megszervezte azt a „tulipános” kalákát, amelynek eredményeként az önkéntesek felújították az Ady-szobrot övező kerítést a megyeháza előtt
4) A szenátorjelölt a faültető kalákából is kivette a részét a csillagvárosi körzet tagjaival a Ronald Reagan utcában