Kiránduljunk Biharországban! Barlangok és dolinák bűvöletében

Hétvégeken, munkaszüneti napokon sokaknak kedvük támad egy kisebb kirándulásra, de végül sokan nem indulnak útnak, mert nem tudják, merre, hová menjenek. Dél-bihari túraajánlatunk talán segít a döntésben.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A kikapcsolódni vágyó bihariak kedvelt célpontjai a közeli, a határ túloldalán lévő fürdővárosok vagy a télen is nyitva tartó élményfürdők, de például egy többgyermekes család számára ez jelentős anyagi ráfordítást is jelent. Vannak, akik ezt nem engedhetik meg maguknak, nekik ajánljuk az alábbi körutat, ismerjék meg Biharországot, látnivalókban ugyanis szűkebb hazánk, Bihar megye is bővelkedik.

Az Erdélyi-szigethegység megannyi varázslatos természeti csodája fedezhető fel, látogatható meg megyénkben. A Bihar- és a Királyerdő-hegység karsztképződményei egyedülállók nemcsak Romániában, hanem Európában is: barlangok, víznyelők százai kápráztatják el a természetszerető turistát. Mivel az időjárási viszonyok még zordak, a közlekedési lehetőségek pedig korlátozottak, olyan helyekre látogattunk el, amelyek személygépkocsival is könnyen elérhetők. Ráadásul célpontjaink egyelőre nem mind tartoznak a kedvelt és zsúfolt turistaközpontok közé, ezért végiglátogatásuk alkalmat ad a pihenésre, kikapcsolódásra, feltöltődésre.

Nagyváradról Belényesnek indulunk. Az út, melyet az ősszel elkezdtek újjáépíteni, most lezárások nélkül tehető meg, de érdemes vigyázni a gyorsítással, mert az egyenetlen, hullámos aszfalt néha erősen megdobja az autót. Óránkénti hetvenes tempóval azonban biztonságosan haladhatunk, de így is nagyon figyeljünk oda, sötétben pedig legyünk még elővigyázatosabbak, mert nem mindig látszanak az úthibák.

A Belényesi-medencébe érve már rácsodálkozhatunk a tájra: balra a Bihar vonulata, jobbra pedig a Béli-hegység szegélyezi a völgyet. A dél-bihari város központjában balra térünk Magyarremete (Remetea) felé. Belényestől mintegy 15 kilométerre fekszik e kis falu, ahol jelentős számban élnek magyarok is, és több – magyarok tulajdonában lévő – panzió várja a vendégeket. A település fő látványossága a tatárjárást követően, a XIII. század végén épült, ma református templom, mely eredeti állapotában maradt meg napjainkra. A kelet-nyugati tájolású, egyhajós istenháza a freskóiról vált híressé. A falakat belülről XIV–XV. századi képek díszítik. Egy részük igen jó állapotban maradt meg, s a már elvégzett restaurálás révén tisztán kivehetők három magyar lovagkirályunk, Szent István, Szent László és Szent Imre képei – őket egyébként két helyen is megfestették. A tanítványok közül tizenegynek a képe látható, de jól kivehető állapotban maradt meg a László-legendát megörökítő képsor is. Sokat lehetne még beszélni eme épített örökségi ritkaságról, de látni érdemesebb.

A templom mellett áll az 1944. szeptember 23-án, a román katonaság bevonulásakor (egy nappal a gyantai vérengzés előtt) Magyarremetén lemészárolt ártatlan civilek emlékműve. Álljunk meg egy percre, s hajtsunk fejet magyar őseink emléke előtt. S ha már Remetén járunk, ne menjünk úgy tovább, hogy nem látogatjuk meg a gazdagon berendezett falumúzeumot, itt megfelelő rálátást kapunk a település lakóinak régi életére.

Utunkat Mézged (románul Meziad) felé folytatjuk. Alig hagyjuk el Remetét, az út mellett egy hatalmas fára figyelhetünk fel. E négyszáz éves kocsányos tölgy az egyetlen példány, amely megmaradt a középkorban a vidéket beborító hatalmas tölgyes rengetegből. E természeti ritkaság körbekerített törzse meghaladja az 1,7 métert, a magassága pedig eléri a 25 métert is. A kocsányos tölgy aktívan nő kétszáz évig, az élethossza pedig akár 5-600 év is lehet. Ha mesélni tudna…
Mézgeden keresztüldöcögve, a település végén kell balra fordulni a Czárán-barlang felé. Román nyelvű tábla (Peştera Meziad) jelzi a barlanghoz vezető utat. Két kilométert könnyedén megtehetünk személygépkocsival, amit a menedékháznál kialakított parkolóban kényelmesen leállíthatunk. Innen csak egy út vezet felfelé a barlanghoz. Egy kilométer a megteendő táv, érdemes sétálni egyet. Patak mellett kanyarog az erdészút felfelé, jelzőtáblák mutatják a helyes irányt. Negyedórás séta után érkezünk meg a mézgedi Czárán-barlanghoz, amely a magyar turizmus atyjának tartott Czárán Gyula nevét viseli, aki bő száz esztendővel ezelőtt energiáját és saját vagyonát sem sajnálta a földüreg feltárására, a Bihar-hegységbeli turistaútvonalak kiépítésére.

A barlang bejárata bámulatos, a hatalmas kapuhoz új, korláttal ellátott biztonságos lépcsősor vezet fel. A 4750 méter hosszúságban feltárt barlang Kelet-Románia egyik leghíresebb cseppkőbarlangja (szépsége vetekszik a Medve-barlanggal, csak kevésbé ismert). „A bejárati Czárán-teremből nyílik a Fehér tornyok csarnoka, valamint a Páholy és a Kápolna képződmény. A barlang legszebb részei a Denevérek terme, a Kőforrások és az Ördög torka. A barlangot Czárán Gyula látta el először útjelzésekkel, és ő nevezte el a cseppkőalakzatokat is” – olvasható a www.remeteturul.ro internetes oldalon. A barlang, amelyben néhány hónapja építették újra a turistaútvonalat, és modern világítási rendszert szereltek be, csak idegenvezetővel látogatható. Az idegenvezető télen csak előzetes egyeztetés után áll rendelkezésre, ezért érdemes felhívni a 0359/410-556-os vagy a 0745/602-203-as telefonszámon.

Mézgedről vissza Magyarremetére, majd Biharrósa (Roşia) felé megyünk tovább. A falu bejárata előtt a bal oldalon az egyetlen ma is működő, fából készült vízimalom tekinthető meg. Az ezt felügyelő idős román ember azonban hamar lerohanja a látogatót és 5-10 lejt le is gombol a nézelődés fejében. Aki betér a molnár házába, annak csakhamar előkeríti a kürtös hegedűjét, igyekszik megmutatni tudását, amiért szintén elvár pár lejt. A vendégkönyvbe is lehet írni, ez már ingyen van.

Kristálybarlang is található e település mellett. Biharrósa központjában kell jobbra letérni és követni az irányjelző táblákat. Az egykori bánya bejáratához kavicsos, erősen emelkedő út vezet fel, de óvatos, egyenletes sebességgel könnyen el lehet jutni a kristálybarlanghoz – mi egy kicsi városi autóval is feljutottunk annak ellenére, hogy havas, jeges útra egy lapátnyi homokot nem szórt senki… A Farcu bányából (Mina Farcu) nyíló, nemrég kialakított és látogathatóvá tett barlang szintén csak előzetes egyeztetés alapján járható be télen, a főbejárat melletti pannón ugyanazok a telefonszámokat adták meg, amelyeket a Czárán-barlangnál is.

Természetjáró utunkat a Királyerdőn keresztül folytatjuk Barátka (Bratca) irányába. Sima aszfaltút kacskaringózik felfelé Erdődámos (Damiş) felé. Erdőben és szilafalak között, festői szépségű környezeten haladunk keresztül, amíg ki nem érkezünk a hegytetőre, ahol a kiterjedt fennsíkot több száz dolina szabdalja. Nyáron is rendkívül szép a táj, télen pedig csodálatos. E jellegzetes karsztvidéki kép ilyen nyíltan csak itt tárul az utazók, a turisták elé, ráadásul úgy, hogy jóformán le sem kell térnünk az aszfaltútról. Ám hogy ide feljussunk, ajánlott, hogy legyen a csomagtartóban hólánc, az autónkat pedig feltétlenül téli gumival szereljük fel. A fennsíkon több megállóhelyet is kialakítottak, leparkolhatjuk autónkat, és tehetünk egy sétát a gyönyörű környezetben.

Erdődámoson keresztülhaladva elkezdünk ereszkedni, és Barátka előtt erősen lejtős szerpentinen jutunk le a Sebes-Körös völgyébe. Útközben azonban meg-megállhatunk, és tiszta idő esetén gyönyörködhetünk az elénk táruló Király-hágó és az ilyenkor folyton havas Vigyázó (Vlădeasa) csúcs szépségében. Barátkáról Nagybáródnak megyünk tovább, és miután kiérünk a Nagyvárad–Kolozsvár közötti nemzetközi főútra, ismét sima úton, zavartalanul, de nagy forgalomban térünk vissza Nagyváradra. A teljes megtett út 190 kilométer volt, a túraidő 8-9 óra.