A Sebes-Körös szurdokvölgye

A kellemetlenül télies március után bizakodhatunk, hogy most már csak-csak megérkezik a tavasz, és nálunk is marad. A változékony áprilisi idő ellenére, a közelgő május eleji hosszú hétvége miatt mind többen kerekednek fel és keresnek pihenőhelyet a természet lágy ölén. Az egyik leglátogatottabb – és legforgalmasabb – turisztikai célpont a Sebes-Körös szurdokvölgye.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A hatóságoknak és a természetvédő civileknek is folyamatosan fejtörést okoz természeti kincseink megóvása – ugyanis a felelőtlen turisták, a környezetükkel mit sem törődő „természetjárók” hatalmas károkat okoz(hat)nak. Érdemes belegondolnunk, hogy amikor a televízióban, az újságokban azt látjuk, hogy szemétkupacok borítják a folyók partját, a tisztások pázsitját, a barlangok mélyét, elborzadunk és ítélkezőn foglalunk állást, ám mindannyian hasonlóképpen felelősek vagyunk azért, ami körülöttünk, a természetben történik. Kiemelt fontosságú tehát, hogy amikor útnak indulunk, ne felejtsünk el szemeteszsákot is magunkkal vinni, és a hulladékot abba gyűjtsük!

Rév és Vársonkolyos környéke, illetve a révi kastély alatti Körös-kanyar menti tisztás és a sonkolyosi Nagy Magyar-barlang környéke bizony elszomorító képet mutat egy-egy turistainvázió után. Éppen ezért hangsúlyozzuk, a kirándulás nemcsak abból áll, hogy kimegyünk a friss levegőre, eltöltünk egy napot a gyönyörű tavaszi időben, hanem a céltudatos és felelősséget érző turistának legalább annyira kell vigyáznia a természetre is, mint önmagára. Ezért ne féljünk megszólítani azokat, akik szemetelnek, és ha nincs más megoldás, ne legyünk restek felszedni a mások által otthagyott hulladékot.

A révi Zichy-barlang és a sonkolyosi Nagy Magyar-barlang és környékük éppen a könnyű megközelíthetőségük miatt vannak nagy veszélyben. Mind vasúton, mind közúton egyszerűen odajuthatunk, személygépkocsival pedig még a megye legtávolabbi pontjáról is alig két óra alatt elérhetők a pihenőhelyek, ahol sátorozásra alkalmas tisztások, a kényelmesebbeknek pedig panziók is rendelkezésükre állnak a környéken (a szálláshelyekről, a szolgáltatásokról és az árakról, turistacsalogató kedvezményekről megfelelő tájékoztatást kaphatunk a világhálón).

A Sebes-Körös helyenként sziklaköveken csobogó széles, ám nem túl mély patakként csordogál a szemet gyönyörködtető völgyben, de fürdésre kevésbé alkalmas. Egyrészt ilyenkor még igen hideg a vize, másrészt a meder egyenetlensége miatt veszélyes, bár erre sehol sem hívja fel a figyelmet semmilyen figyelmeztető vagy tiltó tábla.

A folyó menti tisztásokat erdők, hegyek és sziklaszirtek szegélyezik. A szurdokvölgy két legfontosabb természeti kincse a fentebb is említett két barlang.

A Zichy-cseppkőbarlang az Erdélyi-szigethegység egyik legjelentősebb hegyvonulata, a Királyerdő-hegység egyik legszebb karsztképződménye; 1903-ban tárta fel Veress István akkori révi református lelkész, Handl Károly vasúti pályafelügyelő, Csák Andor és a magyar turizmus atyja, Czárán Gyula. A barlang meglétére Handl megállapítása vezetett, miszerint a Révtízfaluban eredő patak a barlangjáratokon keresztülfolyva itt bukkan elő a földből és itt ér a Körösbe. A mai bejáratot úgy alkották meg, hogy Czárán Gyula irányításával berobbantották. A felfedezőknek pedig, amikor beléptek, lélegzetelállító látvány tárult a szemük elé. Ennek némileg leromlott változatát még ma is láthatjuk, mert napjainkra a felelőtlen látogatók rengeteg cseppkövet letörtek, hatalmas kárt okozva, és a falakon itt-ott sötét koromfoltok éktelenkednek.

A barlangot felfedezői a turistamozgalmat önzetlenül támogató Zichy Ödönről nevezték el, s a feltárás során szinte valamennyi cseppkőformációnak külön-külön nevet is adtak. A járatok összesen 2,7 kilométer hosszúak, ám ebből csak 680 méter látogatható. A látogatókat 1969 óta villanyvilágítás segíti, ezt napjainkra egy európai uniós projekt keretében fel is újították, és a barlangba vezető turistautat is megjavították. A járatokban végigcsörgedezik a Styx-patak, amely kilépve a barlangból, mielőtt a vize a Sebes-Körösbe ömlene, kilencméteres magasságból zúdul alá, létrehozva a csodálatos révi vízesést. A révi Zichy-cseppkőbarlang valóban összeköttetésben áll a révtízfalui Handl-barlanggal (más nevén Öregek barlangja vagy Pokol-barlang), ezt vízfestéses módszerrel bizonyították, de mindeddig még senkinek sem sikerült az egyik földüregből átjutnia a másikba.

A révi barlang bejárata mellett elszomorító látványt nyújt az Erdélyi Kárpát Egyesület egykori menedékházának romokban álló épülete (a változás után ezt sem tudtuk megőrizni!), amely a restitúció nyomán fellépett tulajdonjogi vita miatt lett végleg az enyészeté. Jelenleg mint tulajdonos a révi önkormányzat tervezi (már évek óta) az egykori patinás menedékház rendbetételét. Türelmetlenül várjuk a mielőbbi cselekvést!

A „magyar világban” felfedezett, kiépített barlanghoz és a bejárata közelében felépített menedékházhoz rengeteg élmény és emlék kötődik. Egy érdekes eset, hogy a második bécsi döntés után, amikor Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, a magyar–román országhatár a nevezetes földüreg fölötti hegyen húzódott, és elbeszélések, valamint a Transindex.ro internetes újság 2003-as cikke szerint 1942-ben egy kutatócsoport határsértést követett el, amikor bement a cseppkőbarlangba.

A Nagy Magyar-barlang Vársonkolyos mellett, a Sebes-Körös kanyarulatában található, és az Erdélyi-szigethegység egyik legnagyobb szájú (magassága 27, szélessége 42 méter) barlangja. Fekvése és az, hogy közvetlenül a bejárata előtt folyik a Sebes-Körös, alkalmassá tette arra, hogy az őskorban biztonságos lakhelyként szolgáljon. Ásatások során kétezer éves tűzhelyekre és cserépedénydarabokra bukkantak itt, és számos állati maradványt is felfedeztek. A fosszíliák egyebek mellett barlangi medvétől, rókától és farkastól származnak. A barlang, akárcsak a Zichy, turistaidényben előjegyzés nélkül látogatható idegenvezető irányításával.

A környék számos más látnivalót is rejt, és megannyi turistaútvonalon elindulhatunk felfedezni a hegység és a szurdokvölgy szépségeit. Ám mielőtt nekiindulnánk túrázni, ha nem ismerjük pontosan az útvonalakat, kérjünk segítséget vagy eligazítást a Nagy Magyar-barlanggal szemközti információs központban, ahol tavasztól az ősz beálltáig a hegyi mentők is szolgálatot teljesítenek.