Árpád, a legvidámabb falu

A Nagyszalonta határától alig néhány kilométerre fekvő Árpád település megyeszerte híres jókedvű lakóiról, akik minden rendezvényen jókedvet és vidámságot varázsolnak a szívekbe. Ezt a vidám kis falut látogattuk meg Kádár Imre alpolgármester, Filep Ferenc lelkész és Cseke Ibolya kulturális rendezvényszervező kalauzolásával.

A Dél-Biharban található falu első írásos adatai az 1300-as évekig vezethetők vissza, a korabeli oklevelek Árpád első ismert birtokosaként Rajnaldot és fiait, Jánost és Lászlót említik, akiktől Károly Róbert király a birtokot hűtlenség miatt elkobozta.
A Kötegyán–Illye vasútvonal mentén, Erdőgyarak keleti szomszédságában fekvő település Nagyszalontától mindössze tíz perc autóútnyira van, alig néhány kanyar s az utazó máris ott találja magát a falu határában, a szántóföldekkel szegélyezett apró, magyar világban.

Épül, szépül a régi Csáky birtok

Árpád települést az 1390-es évek végén Zsigmond király adományozta a Csáky családnak, akik az 1800-as évek közepéig a birtokosai is maradtak. A birtokon élő népesség, mely a reformációkor felvette a református vallást, a török-tatár dúlás idején Telegdre menekült. Az első családok, számszerint tizennégy, 1734-ben tértek vissza Árpádra, ők a későbbiekben előjogokat élveztek az adózás terén. A visszatérő családok és a birtokos segítségével megépítették a templomot, majd sövénykerítéssel vették körbe a falut. Így kezdődött Árpád újjászületése...
A falu megújulása jelenleg is tart, a település vezetői mindent megtesznek azért, hogy Árpád egy olyan település legyen, ahol jó élni, ahol a fiatalok megtalálják a számításaikat, ahol békességben élnek egymás mellett az emberek.
Kádár Imre, a falu alpolgármestere lapunknak elmondta, hogy a legnagyobb szakadás a település életében a kastély elvesztése volt, az épületet visszakapta a tulajdonosa, a falu pedig óvoda, kultúrház, sportpálya nélkül maradt.
A kezdeti bizonytalanság után Árpád elöljárói magabiztosan léptek fel a problémák ellen, így a helyi és a megyei RMDSZ támogatásával 2004-2007 között sikerült felújítani egy régi egyházi épületet, amelyben az óvodai oktatás folytatódhatott, megújult az iskola épülete, új kultúrház épült, ártézi kutat fúrtak, és még sorolhatnánk az utóbbi évek eredményeit.

Hitélet, az egyház szerepe

A 2000-es évi nyilvántartás szerint Árpád falu lakossága 900 fő, az utóbbi években azonban ez a szám csökkent, jelenleg 700 lakost számlál a település, illetve időről-időre van néhány beköltöző család, akik az olcsóbb vidéki élet reményében választják Árpádot lakhelyüknek.
A vallásosságot tekintve a falu lakossága 90%-ban református vallású, illetve van még néhány ortodox és katolikus vallású család. A nemzetiséget illetően ugyanez az arány mondható el, a lakosok 90%-a magyar nemzetiségű, mellettük van még néhány román ajkú polgára is a falunak.
Az árpádi református egyházközség 520 tagot számlál, tíz évvel ezelőtt 750 tagja volt a gyülekezetnek. Filep Ferenc lelkész lapunknak elmondta, a fogyás demográfiailag nyomon követhető: „a ’89-es határátlépések miatt akkoriban csaknem eltűnt egy korosztály, a 18-35 évesek. Ez rányomta a bélyegét az 1990-2010 közötti népesedésre, hiszen ennek a korosztálynak a hiánya erősen meghatározta a születések számát.”
A halálozás aránya Árpádon magasabb mint a születéseké, 20-22 halálesettel több történik évente, mint születés, a házasságkötések száma pedig rendkívül alacsony, a faluban alig 1-2 házasságkötést jegyeznek évente.
Az árpádi egyház azon túl, hogy felvállalja a falu lelki gondozását, próbál segíteni szociális téren is. Filep Ferenctől megtudtuk, immár hét éve működik egyházi óvoda két csoporttal, az egyház egyik épületében. A foglalkozásokon közel 30 gyermek vesz részt, akik az egyház jóvoltából részesülhetnek óvodai oktatásban. „Amikor az árpádi kastélyt – ami egykor az óvodának otthont adott – visszakapta a tulajdonosa, az oktatást az egyház vállalta fel, azóta is remekül zajlik a gyerekek tanítása”.
A falu lelkésze elmondta, az egyház a szociális problémák megoldására igen nagy hangsúlyt fektet: „a falu életében hatalmas hiányt tudtunk pótolni az orvosi és fogorvosi rendelők megépítésével. Holland segítséggel sikerült felújítanunk egy régi egyházi épületet, amelyben ezek a rendelők helyet kaptak, így a lakosoknak nem kell máshol keresniük a gyógyulást, szinte házhoz jönnek az orvosok, fogorvosok”.
A rendelők kialakítása mellett a templom és a parókia külsejét is felújították az árpádiak, még az orgona is megújult. Ezeket a munkálatokat a hívek segítségével, a falu összefogásával sikerült befejezni, külföldi segítség nélkül.
Évente 7-8 fiatal részesül konfirmációi oktatásban, idén 7 gyermek tett hitbéli bizonyságot. A nagyobb ünnepeken mindig megtelik a templom, ilyenkor az alkalomhoz illő műsort is láthat a gyülekezet, amúgy átlegosan 40-50 lélek vesz részt a vasárnapi istentiszteleteken.
Az egyház minden évben nagy sikerrel szervezi meg az ifjúsági tábort 5 és 14 év közötti gyermekek, fiatalok részére. Az egyhetes táborban közel 70 gyermek vesz részt.
A programok szervezésén túl az egyház rendszeresen fogad önkéntes holland fiatalokat, akik azért jönnek a faluba, hogy segítsék a lakosságot az építkezések, felújítások kapcsán. „Idén nyáron is jönnek majd Árpádra a holland fiatalok, ugyanis szeretnénk megépíteni egy multifunkcionális Diakóniai Házat, amelyben helyet kaphatna egy napközis otthon idősek számára.”

Magyarul zajlik az oktatás

Árpádon a magyar nyelvű óvodai oktatás mellett teljesen magyar I-VIII. osztályos iskola is működik, a hét román gyermek Feketetótra és Feketebátorba jár I-IV osztályos iskolába. A falu elöljáróitól megtudtuk, hogy a román gyerekek oktatását Árpádon is meg tudták volna oldani, azonban mivel Feketetóton és Feketebátorban csak 3-4 gyermek járt az iskolába, szükségessé vált a létszám felduzzasztása, így Árpád román gyermekeit a bejárásra kötelezték.
Árpádon egyébként 40 óvodás és 80 iskolás gyermek tanul magyar nyelven, a diákokat képzett tanerők oktatják.  

Hangsúlyt kap a hagyományőrzés

Árpádon nagy hagyománya van a fogathajtó versenyeknek és a szüreti báloknak. A több tíz éves múltra visszatekintő rendezvényeket minden évben megrendezik, legutóbb június 11-én, több mint 20 nemzetközi fogat mérte össze a tudását a kastély kertjében megrendezett versenyen. A szervezők ezúton is köszönetet mondanak a kastély tulajdonosának a helyszín biztosításáért. A fogathajtó versenyek főszervezője Prezsmer Károly, míg a szüreti bálok és az ifjúsági programok Cseke Ibolya munkáját dicsérik.
A szüreti bálok évről-évre hagyományőrző felvonulással kezdődnek, ilyenkor a népviseletbe öltözött csőszlányok- és legények a hagyományoknak megfelelően lovas hintókkal, fogatokkal hívogatják az esti bálba a lakosokat, a falu több pontján is magyar néptáncelőadással szórakoztatják a közönséget. A táncosok minden állomáson nagy sikert aratnak, hiszen igényes koreográfiájú táncokkal mutatkoznak be, Cseke Ibolya több mint két évtizede minden szüreti bálra igyekszik szebbnél szebb táncokat betanítani a helyi gyerekeknek.
A felvonulás után minden táncos otthonába ellátogat az egész csoport, majd este, a szüreti rendezvény tetőpontjaként a bál megnyitóján adják elő újra a csőszlányok- és legények a magyar táncukat. A megnyitó percei után hajnalig tartó mulatozással folytatódik a fesztivál, amelyről nem hiányzik a szőlőlopás és a tombolasorsolás sem.

Mulatságból és munkából sosem elég

Az árpádiak vidám, jókedvű emberek, akik szeretnek mulatni, így természetesen állandó résztvevői a kulturális, ünnepi rendezvényeknek. A faluban megrendezett mulatságok mellett az árpádiak a Nagyszalontán zajló eseményeken is mindig jelen vannak.
Az Arany László mesemondó-, illetve az Arany János szavalóversenynek rendszeresen van árpádi résztvevője, a koszorúzásokon, megemlékezéseken is mindig kerül a talapzatra árpádi virág, de a vigasságokon, például a kolbászfesztiválokon is az árpádi csapat a jókedv záloga.
A falu lakói szeretnek mulatni, de dolgozni is. Egykor, az 1800-as évekig a település lakosságának nagy része favilla és szekéroldal készítéssel foglalkozott. Persze azóta eltelt jónéhány év, a munkalehetőségek átalakultak és az elvárások is változtak.
Jelenleg az árpádi fiatalok egy része bejár Nagyszalontára dolgozni, a fiatal vállalkozók pedig helyben próbálnak mezőgazdaságból, kertészkedésből megélni. A munkalehetőségeket tekintve szűkös a kínálat Árpádon, de aki akar az találhat munkát.
A faluban jelenleg új óvoda épül, a tervek szerint a legkisebbek hamarosan birtokukba vehetik majd az épületet. A falu másik célkitűzése egy favilla állítása, a nyár folyamán remélhetőleg a település központjában kerülhet majd bemutatásra Árpád ősi jelképe.
A beruházások sorában talán a legnagyobb cél a Diakóniai Ház megépítése, persze számos kisebb beruházás is tervben van, ilyen például a járdaépítés vagy a kultúrház központi fűtésének a megoldása.
Árpád jó példája annak, miként kell nemzetiségtől, kortól függetlenül remek összhangban élni embertársainkkal. Az árpádiak igyekeznek önerőből megteremteni minden olyan feltételt, ami az elvárásaiknak megfelelő életszínvonalhoz szükséges.