Nyelvről, hazáról, magyarságról – őszintén

Nagyváradon is bemutatták KŐRÖSSI P. JÓZSEFNEK a MARKÓ BÉLÁVAL készített „beszélgetős könyvét”. A társszerzőket SZŰCS LÁSZLÓ, a Várad folyóirat és az Erdélyi Riport főszerkesztője kérdezte a kötet létrejöttéről, az abban megfogalmazott gondolatokról.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Őszinte lett a könyv – vonta le a következtetést a kérdező Kőrössi P. József és a válaszadó Markó Béla a Kossuth Kiadónál az idei Ünnepi Könyvhétre napvilágot látott, A magyar kártya címet viselő interjúkötetről. Ez az őszinteség minden bizonnyal a két irodalmárt összefűző, közel négy évtizedes barátságnak köszönhető.

Markóval ez már a harmadik „beszélgetős könyv”, az elsőben Ágoston Hugó a politikust mutatta be, a másodikban Kelemen Attila Ármin a „működését”, a mostani megint más: a személyiség alakulásának útjára is rávilágít. Amint az interjúalany megvallotta: a többség szadizmusa keltette kisebbségi ellenszenvtől jutott el addig a meggyőződésig, hogy keresni kell a módot a románok és magyarok együttéléséhez. A helyes sorrend azonban szerinte ez: „először a tények, utána a szerelem”, arra ugyanis hiába várunk, hogy előbb megszeretnek, aztán szeretetből kihelyezik a kétnyelvű feliratokat.

A nagyváradi Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház nagytermében megjelent szép számú érdeklődő megtudhatta, hogy bár a magyarországi kiadó igazgatója kezdeményezte a könyv megírását, az nem kifejezetten az anyaországi olvasóknak szánták. Ellenben kérdező és kérdezett bízik abban, hogy általa sikerül néhány, a romániai, az erdélyi magyarsággal kapcsolatos téveszmét eloszlatni. Nem értik például az anyaországiak, hogy nem homogén az erdélyi magyarság, más az érdeke a sepsiszentgyörgyieknek, mint a partiumiaknak. Értetlenül fogadja az RMDSZ politikai magatartását mind a magyarországi baloldal, mind a jobboldal: utóbbi nem érti a többséggel való kapcsolatkeresést, előbbi a „nacionalista” megnyilvánulásokat. A romániai magyarság kisebbségi helyzetére nincs ottani analógia – magyarázta Markó Béla. „Ott arról beszélni, hogy veszélyben a magyar identitás megőrzése, ostobaság, de itt ez a valóság” – tette hozzá.

A könyvben szó van kényes témákról is, mint a nacionalizmus – a magyarok ellen irányuló és a „mienk” – vagy az antiszemitizmus. Lévén az interjúalany költő, közéleti személyiség és parlamenti politikus, megkerülhetetlen téma volt a nyelvhasználat: az anyanyelv, a román hivatali nyelv és a költői nyelv használata. A szerző szerint mindháromnak mestere Markó Béla. Utóbbiból ízelítőt is kapott a közönség: hangfelvételről a költő saját előadásában halhattak néhány verset, a szervezők ezzel a vendéget is meglepték.

Arra is választ vár a kérdező, mit érez hazájának beszélgetőtársa: ha az országok nem, lehet-e haza a nem-ország, vagyis Erdély. Leginkább ez a térség töltheti be a haza szerepét – hangzott a sok belső vívódásról árulkodó, de még bizonytalan felelet. Abban viszont biztos Markó Béla, hogy a jelenlegi az utolsó törvényhozói mandátuma. Elárulta azt is, feladatának érzi, hogy megírja a rendszerváltás utáni évtizedekről az emlékiratait, hiszen olyan jelentős eseményekben, tapasztalatokban lehetett része, amelyeket érdemes tudniuk a mai fiataloknak is.

A színpadi beszélgetés a hivatalos zárszó után a bábszínház előcsarnokában folytatódott, a szerzők a helyszínen megvásárolható könyvet dedikálták. A kötet kapható Nagyváradon a Garasos híd melletti Libris Antiqua boltban.