Több évtizedes tapasztalat az agrártanácsadásban

Az érdekképviselet, információtovábbítás és szaktanácsadás hármas céljával a rendszerváltás után az elsők között alakult meg a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE). A tizenöt éve önálló jogi személyiséget elnyert Bihar megyei civil szervezetet az elnöke, SZENTMIKLÓSI ZOLTÁN agrármérnök mutatja be.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Hogyan, mikor jött létre ez a szakmai civil szervezet?

Rögtön a rendszerváltás után, 1990 tavaszán alakult újjá a 160 évvel ezelőtt létrejött Erdélyi Magyar Gazdaegylet jogutódjaként az országos szervezet, de ezt a nevet nem tudta levédetni, így választotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete nevet. Tizenhárom Kárpátokon inneni megyében kezdte meg működését, így Biharban is, és még ma is aktív. A mezőgazdaságban érdekeltek képviseletét vállalta fel.

Az itteni alapító tagok közül megemlítene néhányat?

Biharban is szinte kivétel nélkül agrárszakemberek bábáskodtak a létrejötte körül. Azóta elhunyt illusztris személyiség volt Bonczidai Márton, Horváth Géza, Nagy Sándor, Bodnár András. Még ma is aktív Kisgyörgy Dénes, Csapó I. József, Kundi István, Duna József, Végh Zoltán, Horváth Károly, Papp László, Hegyesi Béla.
 

Mivel foglalkozik az egyesület?

A megyei szervezet 1998-tól önálló jogi személyiségként folytatta a korábbi irányvonalat, az alapszabályzatban rögzített három fő aktivitási területen, ezek az állandó érdekképviselet, az információk átvétele, tárolása, továbbadása és a szaktanácsadás. Ez egy nonprofit civil szervezet, fizetett alkalmazottja nincs, tagsági díjakból, adományokból és szponzorálásból tartja fenn magát. RMGE-tag lehet mind természetes, mind jogi személy, aki/amely a mezőgazdaság valamely ágával foglalkozik, földtulajdonos vagy az agráriumhoz kötődő területen működik. A tagsági díj egy évre 20 lej. A taglétszám a megalakuláskor 600 volt, most körülbelül százzal több. Az EU-s forrásokra pályázók számára előnyös, ha igazolni tudják, hogy egy megyei szakmai szervezethez tartoznak. Országos határozat alapján azonban kiszolgáljuk az úgynevezett szimpatizánsokat is, akik nem fizetnek állandó tagdíjat, hanem egy-egy adománnyal járulhatnak hozzá a működési költségeinkhez. Ezenfelül nem utasítunk el senkit, aki hozzánk fordul, sem nemzetiségi, sem más alapon. Állandó székhelyünk Nagyváradon, a Fekete Sas palota II. emeletén van, ahol minden pénteken 10–12 óra között fogadjuk az érdeklődőket.

Milyen problémákkal fordulnak Önökhöz?

2005-ig a legtöbb feladatot a földtörvények alkalmazásában való segítségnyújtás adta. Ugyanígy tanácsokat adtunk a szakminisztérium rendelkezéseinek gyakorlatba ültetéséhez. Legtöbben a föld tulajdonjogának visszaállításához kértek segítséget, illetve a gazdálkodáshoz. Úgy tíz-tizenkét éve a közgazdasági és jogi kérdések kerültek túlsúlyba. Ha a mi agrárszakembereink nem tudják a választ, akkor jogászokhoz, közgazdászokhoz irányítjuk a hozzánk fordulókat.

Mivel szolgálják még a tájékoztatást?

Ennek fontos eszköze az országos RMGE havilapja, az 1990 óta kiadott, Kolozsváron szerkesztett Erdélyi Gazda. Az ország uniós csatlakozása óta a mezőgazdaságra vonatkozó EU-s határozatokat is közli magyar nyelven. Ez az egyetlen magyar nyelvű romániai szaklap, tagjaink akár írhatnak is bele. Megyei szervezetünk is igyekezett kiadványokat megjelentetni, ám az anyagiak hiánya miatt csak két füzetünk látott napvilágot.

Az egyesület nem próbált pályázni?

De igen, mind hazai, mind külföldi kapcsolatban partnerséget vállaltunk. 2008-ban a debreceni Agrártudományi Egyetemmel egy EU-s projektben vettünk részt a Bihar megyei szaktanácsadói hálózat kialakítása céljából. A Nagyváradi Egyetem környezetvédelmi karával is vannak közös projektjeink dr. Csép Miklós professzor jóvoltából, aki szintén tagunk. Nagyon jó a kapcsolatunk a szalárdi székhelyű Bioterra Egyesülettel, ez a biogazdálkodásra szakosodott megyei szervezet, amelynek elnöke, Nagy Miklós az idéntől az országos Bioterra Egyesület elnöke is. Megyei szinten is betársultunk a civil szervezetek közé: a BINCISZ alapító tagjai vagyunk, és a Civil Kerekasztalnál mi képviseljük az agráriumot.

A közelmúltban tartották éves közgyűlésüket, amelyen tisztújítás is volt…

Most járt le a harmadik négyéves elnöki megbízatásom és az operatív vezetőség szintén négyéves mandátuma. A beszámolók után újraválasztottak, így már tizenharmadik éve vezetem az RMGE-t. Az alelnöki tisztségbe is újraválasztották Szabó Zoltán agrármérnököt, a jelenlegi Agrárkamara osztályvezetőjét, a titkár Duna József, a piacrendészet főfelügyelője. A tiszteletbeli elnökünk pedig mindig a legidősebb itthon élő agrárszakemberünk, ő a most 84 éves Hegyesi Béla, aki még mindig aktív.

Az állami mezőgazdasági intézményekkel tudnak-e együttműködni?

Sajnos, hiányos ez a hálózat. A gazdatársadalom sokszor tőlünk várja a felmerült gondok megoldását, de mi csak tanácsot tudunk adni. Ha végre létrejön az agrárkamarai rendszer vagy újraszervezik az állami szaktanácsadást, a mi szakembereink is szívesen részt vennének benne, ha igényt tartanak a tudásunkra. Mi arra biztatjuk a gazdákat, hogy ágazatonként szövetkezzenek, de sajnos erősen él még bennük a félelem a „közöstől”. Biharban csak a szőlészek-borászok jegyeztették be 2009-ben a maguk ágazati szervezetét, a Vincellér Egyesületet. Ezzel szívesen együttműködnénk, ha ők is igénylik. Sajnos helyi szinten nem sikerült mezőgazdasági szakmai egyesületet sem létrehozni, ezért marad meg az RMGE megyei szervezetnek. Egyetlen vidéki gazdakör sincs bejegyezve.