Az uszítás gyengíti a magyarokat

Egy kis közösségben egy aprónak tűnő nézeteltérés is hatalmas ingerhullámokat idézhet elő, kiváltképp ha a probléma fő forrása a nemzetellenesség, és egy olyan közegről van szó, ahol a magyarság aránya alig haladja meg a húsz százalékot. Örvénden – egyelőre ismeretlenek által – szándékosan elkövetett, aljas uszítás következményeit igyekeznek rendbehozni a helybéli magyarok.

A történet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) július 20-ára tervezett tüntetéssorozatának szervezésével kezdődött, ugyanis a párt aktivistái – bár a településen nem működik helyi szervezetük – Örvéndre is terveztek megmozdulást. Ezt végül meg is tartották, de koránt sem zökkenőmentesen. Az EMNP regionalizáció-ellenes és autonómiatüntetése napjának reggelére azonban ismeretlenek uszító szórólapokat terjesztettek szét a településen. A röpcédulákon az állt, hogy – az egyébként nem is létező – örvéndi betyársereg tudomása szerint a román csendőrség vérbe akarja fojtani a tüntetést, ezért felszólítottak mindenkit, hogy aki részt vesz a megmozduláson, vigyen magával eszközöket, ásót, kapát, és akadályozza meg a román hatóság vérontását. A nyilvánosság csak Csomortányi István Bihar megyei EMNP-elnök sajtótájékoztatóján értesült az esetről, ugyanakkor a megyei pártelnök azt mondta, helybéliek információi szerint Grim András, az RMDSZ szórványügyekkel megbízott ügyvezető alelnöke hozható összefüggésbe az akcióval. Ezt az érintett rögtön cáfolta is. Ugyanakkor Csomortányi szerint az önkormányzat nem engedélyezte a tüntetésüket, ezért azon megjelent a rendőrség is, és fel akarták oszlatni a gyülekezést.

A túlnyomó többségében románok lakta Alsólugas községben (amelyhez közigazgatásilag Örvénd is tartozik) felzúdulást okozott a szélsőségesen románellenes akció. A helyzet tisztázása érdekében július utolsó szombatjára falugyűlést hívtak össze Örvénden. A találkozón Sorbán Levente polgármester ismertette az ügy előzményeit. Az elöljáró kiemelte, elítéli az ilyen akciókat, hiszen ezekkel csak a magyar közösségnek ártanak azok, akik felelőtlenül uszítják egymásnak az egyébként békésen együtt élő két nemzetiséget. Örvénden nem volt különösebb visszahangja a szórólapozásnak, ám a községközpontban, Alsólugason sokan foglalkoznak a témával, és nem értik, mi okuk lett volna a magyaroknak arra, hogy a románság ellen forduljon. A helyzetet tisztázni kell, és bíznak benne, hogy a rendőrség megtalálja azokat, akik elkészítették és szétszórták a röpcédulákat. A község magyar vezetője – akit annak ellenére sikerült megválasztani, hogy a magyarság aránya alig haladja meg a húsz százalékot – hangsúlyozta, Örvénden nem másik magyar párttal kell vitatkozni, nem magyarok az ellenfelek, hanem a kormánypárt román képviselőivel kell mindennap dűlőre vinni az ügyeket. Az uszítás pedig csakis a román pártok malmára hajtja a vizet, ugyanis a hangulatkeltés miatt még az egyébként magyarbarátok is elfordulhatnak a közösségtől.
A falugyűlés részvevői egyöntetűen állították, hogy senki nem látott semmit, nem tudják, kik terjeszthették a szórólapokat. Egyikük azonban elmondta, hajnalban még sehol sem láttak semmit, reggelre azonban megjelentek a betyársereges röpcédulák. A lakosok egyhangúlag visszautasítottak mindenfajta uszító megnyilvánulást, és várják a vizsgálatok eredményét, hogy kiderüljön, kik az elkövetők.

A falugyűlésen jelen lévő Grim András tudatta, hitelrontás és rágalmazás miatt beperelte Csomortányi Istvánt, és bírósági úton tízezer lej erkölcsi kártérítést kér tőle. Az RMDSZ szórványügyekért felelős Bihar megyei alelnöke tudatta, amennyiben megnyeri a pert és így a pénzt, felajánlja azt az élesdi Kajántó Mária Gyermekotthon javára. Grim várja, hogy Csomortányi előálljon a bizonyítékaival, hogy szembesítse vele azokat, akik azt mondták, ő áll az akció mögött, ugyanis „az égvilágon semmi köze nincs a történtekhez”.

Sorbán Levente polgármester tudatta továbbá, hogy az önkormányzat nem tiltotta meg a néppárti tüntetést, de nem is hagyta jóvá, mivel nem kértek semmit, nem kérvényt tettek le a hivatalban a szervezők, hanem egy olyan iratot, amelyben tudatják, mit mikor és hol tartanak. Az elöljáró ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a megmozdulásról a rendőrséget sem értesítették, valamint az egyházakkal sem vették fel a kapcsolatot.

A fórumozók között megjelentek olyanok is, akik részt vettek a július 20-ai EMNP-tüntetésen. Egyikük elmondta, a nagyváradi Moldován Lajos (aki a néppárt szenátorjelötje volt az Élesd és Belényes környéki választókörzetben) volt a főszervező, ő olvasta fel a kiáltványt is. A részvevők között pedig csak páran voltak örvéndiek, egy pusztaújlaki családot ismertek fel, „a többiek idegenek voltak”.