Várólistára kerülhetnek a betegek

Hosszas egyeztetés után május végére kötött finanszírozási szerződést az egészségbiztosítási pénztár a kórházakkal. Kevesebb pénzből gazdálkodhatnak az egészségügyi intézmények, ennek lehetséges következményeit DR. FÖLDES BÉLA főorvos, a Bihar Megyei Sürgősségi Klinika igazgatótanácsának elnöke vázolta fel.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A hazai egészségpolitika következetességét hiányolja dr. Földes Béla. A rögtönzések, az átgondolatlan intézkedések pedig sok pénzbe kerülnek. A szaktárcára hárítanak olyasmit is, amivel nem az egészségügy költségvetését kellene terhelni, példaként a betegnyugdíjak meghosszabbításához szükséges vizsgálatokat említette a főorvos. Az ellenőrzésekre a munkaügyi minisztériumnak van szüksége, de nem fizeti ki őket.

Az egészségbiztosítási pénztár gazdálkodását bizonyos szempontból megnehezíti az orvostudomány fejlődése – mondta a szakember, és számadatokkal indokolt. Romániában is egyre több olyan beavatkozást végeznek el, amelyekre tíz évvel ezelőtt még nem volt lehetőség. Az utóbbi években 2500 veseátültetést, 350 máj-, 500 csontvelő- és 50 szívátültetést végeztek el több ezer más szövet-transzplantáció mellett. Megsokszorozódott a szervfelajánlások száma is, ez örvendetes, ám ezek a műtétek nagyon költségesek. „Egy olyan ország, amely nemzeti jövedelmének csak igen kis hányadát fordítja az egészségügyre, máshonnan kell hogy elvegye ezeknek az árát” – világított rá Földes doktor. Egyetért azzal, hogy legyen minél több szervátültetés, ám emiatt a cukorbetegek ne kapjanak kevesebbet.

Az idén nem vették figyelembe ezt az elvet a közös egészségügyi kasszába mindenki által befizetett járulékok visszaosztásakor. A megyei kórház összességében is kevesebbet kapott, mint az utóbbi egy-két évben. Erre nincs mentség – szögezte le dr. Földes Béla –, hiszen a kórház vezetősége a mostani politikai hatalom elkötelezettje. Emlékeztetett rá, hogy Cseke Attila minisztersége idején annyi pénzt kaptak a Bihar megyei egészségügyi intézmények a szaktárcától, mint a korábbi húsz évben összesen. Az államnak és a biztosítónak tisztáznia kellene, hogy mihez van elvi és mihez gyakorlatban is garantált joga a betegnek az ellátásban, továbbá hogy a rendszer fenntartásában milyen arányban vesz részt a tulajdonos önkormányzat, az állam és a biztosítási pénztár. Például a megyei tanács az idén semmit sem adott a megyei kórháznak. Ez mind politikai döntés kérdése – hangsúlyozta a főorvos.

A megyei kórházba 2013-ban nagyjából ugyanannyi beteget lehet beutalni, mint tavaly, ám bizonyos osztályokon kevesebb beavatkozást végezhetnek el a keretösszegből. Például az ortopédián nagyon kevés a pénz, amit protézisekre lehet fordítani, ezért nem mindenki kaphatja majd meg a csípő- vagy térdprotézisét, aki arra vár. Van szakember és kapacitás a műtétre, de a pénztár nem fedezi. Ha a páciens fizet, elvégzik az operációt. A várólista egyébként tőlünk nyugatra magától értetődő eljárás az egészségügyi ellátásban, ennek bevezetésére számíthatunk Romániában, megyénkben is – jegyezte meg a főorvos.

Súlyosabb gondnak tartja, hogy a nemrég létrehozott invazív kardiológiai részlegen a kelleténél kevesebb pénz jut az eljárások eszközeinek beszerzésére. Tudjuk pedig, akár életmentő lehet egy-egy gyors beavatkozás. Más területeken – ugyancsak egészségpolitikai döntés következményeként – többletforrások jelentek meg, amit nem képesek kihasználni az egészségügyi intézmények. Például a korábbinál háromszor több pénzt költhetnek méhnyakrákszűrésre, de elég kevesen veszik igénybe a lehetőséget. A sürgősségi ellátásra fordítható összeg 10 százalékkal nőtt, itt viszont országszerte és Nagyváradon is a szakemberhiány hátráltatja az eredményes munkát. Dr. Földes Béla szerint tiszta lapot kellene nyitni: nem a kórháznak, hanem a biztosítópénztárnak kellene kommunikálnia a biztosítottakkal, vagyis a lakossággal.