Pontatlan lett a népszámlálás

Másfél évvel a 2011 végi népszámlálás után hozta nyilvánosságra a statisztikai hivatal a végleges eredményeket. A Bihar megyei adatokról DANA PAŞC ügyvezető igazgató és helyettese, KRAUSZ ZOLTÁN tájékoztatott.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Bihar megye lakossága 575 398 főt számlált 2011 októberében, amikor az országos népszámlálást tartották. A népesség létszáma alig haladja meg az 1956 februárjában mértet, s jóval alatta marad az elmúlt negyven évben mért, 600 ezernél nagyobb lélekszámnak. A Bihar megyeiek 50,8 százaléka él falun, és az ő fogyásuk a 2002-es népszámláláskor mérthez képest 6,5 százalékos, míg a városi lakosság csak 1,6 százalékkal lett kevesebb. A megyeszékhelyen élnek a legtöbben, 196 400-an, aztán Nagyszalonta (17 700) és Margitta (15 800) következik. A legnépesebb község Váradszentmárton 9600 lakossal, a legkisebb pedig Sólyomkővár ezer helybelivel.

A lakosság nemzetiségét, anyanyelvét és vallását 547 ezer kérdőív alapján mérték fel, ezért maguk a statisztikusok is elismerték, hogy nem pontos a felmérés. Egyrészt a kérdőívek kitöltésekor nem volt kötelező megadni ezeket az adatokat, másrészt sokszor – személyes találkozás híján – csak egyéb intézmények (lakossági nyilvántartó, munkaügyi felügyelőség, adóhivatal, nyugdíjhivatal, szociális és munkaügyi hatóság, egészségbiztosítási pénztár, oktatási minisztérium) nyilvántartásaiból vették ki az adatokat, amelyek között a fentiek természetesen nem szerepeltek. Országosan 1,18 millió, Biharban közel 26 ezer személyt regisztráltak ilyen módon. A fentiek figyelembevételével megyénket 67 százalékban románok lakják, a magyarok részaránya 25,3 százalék (138 200 személy), és 6,3 százaléknyian (34 600-an) vallották magukat roma nemzetiségűnek. Anyanyelvként viszont az utóbbiak jelentős hányada is vagy a románt vagy a magyart jelölte meg, a cigányt csak 3,4 százalékuk. Román anyanyelvűnek vallotta magát a Bihar megyeiek 68,9 százaléka, magyarnak a 26,4 százaléka, szlováknak a 1,1 százaléka.

Sajnálatos tény, hogy a legnagyobb mértékben a magyarság fogyott a 2002-es népszámlálás óta, akkor 155 800 főt jegyeztek fel. Felekezeti megoszlás szerint 59 százalék az ortodox, 17,5 százalék a református, 8,9 százalék a római katolikus, 7 százalék a pünkösdista, 4 százalék a baptista és 2,2 százalék a görög katolikus (bár ezt az adatot Virgil Bercea váradi görög katolikus püspök hivatalos átiratban vitatta).

A népszámlálók a lakosság végzettségét is firtatták, az összesítés szerint megyénkben 14,1 százaléknyi a diplomások aránya, 43,7 százaléknyian középfokú tanulmányokat folytattak, 42,2 százaléknyi az alacsony végzettségűek aránya, akik között nagyjából 9000 fő analfabéta. Tíz éve még 16 ezer Bihar megyei volt írástudatlan.

A korfa is kirajzolódott a népszámlálási adatok nyomán, s világosan mutatja a népesség elöregedését. Kevés a fiatal (30 év alatti), még kevesebb a gyermek (15 év alatti), a legnépesebb a középkorú (30–45 év, illetve 50–65 év közötti) korosztály, s szembetűnően megfogyatkozott a 45–49 éves generáció, amelynek tagjai elvándoroltak.