Jövőre nem lehet alkotmányt módosítani

Az alkotmánymódosítás és a régió-átszervezés álproblémái helyett valós, szociális és gazdasági kérdésekkel foglalkozzék a kormány – biztatott KELEMEN HUNOR, az RMDSZ szövetségi elnöke nagyváradi sajtóértekezletén.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A magyarországi 1956-os forradalomra és a romániai megtorlás itteni áldozataira emlékező érmihályfalvi rendezvényre utaztában állt meg Nagyváradon és találkozott az újságírókkal Kelemen Hunor. Emlékeztetett rá, hogy annak idején a románság is szolidaritást vállalt a diktatúra ellen felkelt magyar néppel, ezért itteniek is – például az úgynevezett érmihályfalvi csoport tagjai – a megtorlás áldozataivá váltak. Az RMDSZ elnöke szerint nem elég, hogy a román államfő elítélte a kommunizmus bűneit, az egyéneken kívül az intézményi áldozatoknak is jóvátétel jár. Ilyen áldozat volt a kolozsvári Bolyai Egyetem, amelyet ’56 után számoltak fel. A szövetségi elnök ismételten kiállt az önálló magyar állami egyetem újbóli létrehozása mellett.

Az Alkotmánybíróság döntésének elhalasztása miatt nincs esély arra, hogy a jövőre esedékes államfőválasztással egy időben tartsák meg az alaptörvény módosításáról szóló népszavazást – szögezte le az RMDSZ-es számítások eredményét Kelemen Hunor. A taláros testület a népszavazás érvényességi küszöbének 50 százalék plusz 1-ről 30 százalékra csökkentésében foglal majd állást. Bárhogy dönt is, egy korábbi RMDSZ-es kifogásnak helyt adva azt már leszögezte, hogy a változtatás csak a jogszabály kihirdetését követő egy év múlva léphet hatályba, tehát a 2014 végén esedékes elnökválasztás előtt semmiképp sem. Az alkotmány módosítását pedig a róla kiírt érvényes népszavazásnak is meg kell erősítenie.

Az alaptörvény megváltoztatásának elhalasztása az érdekvédelmi szövetség szempontjából egyrészt kívánatos, mert alkotmányváltoztatás nélkül a közigazgatási régiókat sem lehet létrehozni, de sajnálatos is, mivel a kormány módosítási változatában számos, a kisebbségek anyanyelv- és szimbólumhasználatára vonatkozó jog még nem kerülhet be az ország alaptörvényébe. A szövetségi elnök levonta a konzekvenciát is: a 70 százalékos parlamenti többség ellenére a kormánykoalíció nem tudja átvinni az akaratát, ezért a végrehajtó hatalomnak nyilvánosan el kell ismernie, hogy nem prioritás sem az alkotmányozás, sem a régióátszervezés, az ezekről szóló álvitákkal ne ámítsa a közvéleményt, hanem foglalkozzék a valós szociális és gazdasági gondok megoldásával.

Ilyen valós gond a decentralizáció. Kelemen Hunor leszögezte, ellenzéki létére az RMDSZ támogatni fogja a kormány központosítást lebontó törekvését, hiszen a decentralizálás a szövetség alapvető céljai között szerepel 24 éve, és az erről szóló saját törvénytervezete már a parlament előtt van. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a képviselőház már hallgatólagosan el is fogadta a jogszabályt, most a szenátusi szakbizottságok napirendjén szerepel, ám vitájával megvárják a kormány tervezetét, hogy lehetőség szerint összehangolják a kettőt. Az még kérdéses, egyszerű törvénytervezetként áll-e elő a végrehajtó hatalom a saját változattal, netán sürgősségi rendelet formájában. Kelemen szerint ebben az esetben nem kérhető számon az előzetes társadalmi vita elmaradása, hiszen húsz éve közéleti vita tárgya a döntéshozatali hatáskörök leosztása. A szövetségi elnök kormányzati felelősségvállalást is indokoltnak tart a decentralizációs jogszabályért.

A politikus végezetül nyilvánosan megköszönte az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőinek, Kiss Sándor elnöknek és Szabó Ödön ügyvezető elnöknek, hogy rövid idő alatt megszervezték több mint 35 ezer aláírás összegyűjtését egy népszavazás kiírásáért, amelyben arról dönthetne a lakosság, hogy Bihar, Szatmár és Szilágy megye alkosson-e külön régiót.