Kiállnak a sztrádáért

Bihar megye szenátorait és parlamenti képviselőit kérték fel szószólóiknak a Biharban működő jelentős munkáltatói érdekképviseletek. Legalább 10 kilométer autópálya megépítését és számos, a vállalkozásokat akadályozó jogszabály módosítását akarják elérni.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Sűrűn jegyzeteltek a szenátorok és képviselők a vállalkozói érdekvédelmi szervezetek képviselőivel megtartott első találkozójukon. A Bihar Megyei Vállalkozók Szövetsége a megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együtt szervezte meg az országban is eddig egyetlen ilyen eszmecserét. A megye tizenhárom törvényhozójából kilenc tett eleget a várban nemrég nyitott vállalkozásfejlesztési központba szóló meghívásnak, és pártállástól függetlenül felajánlották segítségüket. Mindannyian vállalták, hogy aláírják a vállalkozóknak az autópálya megépítését sürgető felhívását. Az üzletemberek azt szeretnék, ha a kormány legalább az országhatártól a Nagyvárad–Szatmárnémeti országútig (Paptamási magasságában) tartó 10 km-es sztrádaszakaszt megépíttetné, hogy a magyar oldalon is legyen érdemes folytatni az autópályát Debrecentől a határig.

Az RMDSZ-es Cseke Attila képviselővel egyetértésben több törvényhozó is kevesellte a 10 kilométert, szerintük az egész Bihar megyei, 64 km-es szakaszért kellene kiállni, akár együtt a Szilágy és Kolozs megyei törvényhozókkal.

A nyílt, konstruktív párbeszéd során az üzletemberek kifogásolták az állami, önkormányzati beruházásokra jutó keret megkurtítását, ami számos céget juttatott a tönk szélére, a pályázatok bürokratikus, hosszadalmas elbírálását, a feltételek kiszámíthatatlan változtatgatását, a kincstár anakronisztikus működését, az üzletmenetet akadályozó, a kisvállalkozásokra aránytalanul nagy terhet rovó pénzügyi kötelezettségeket és általában azt, hogy a gazdaságra vonatkozó jogszabályok meghozatala előtt a kormány nem konzultál az érintettekkel. A törvényhozók együttműködését kérték és kapták meg az ígéretet ahhoz, hogy a szakiskolai képzés jobban igazodjék a munkapiaci kereslethez.

Törvényhozók és vállalkozók egyaránt örömmel fogadták a visszacsatolásnak ezt a formáját, de előbbiek néhány félreértést is igyekeztek eloszlatni. Amint Szabó Ödön képviselő leszögezte: ne várják tőlük, hogy „pénzt hoznak” a megyébe, mert ilyen jogcímen indítottak bűnügyi vizsgálatot Cseke Attila korábbi miniszter ellen, és ők is felelősségre vonhatók, ugyanis Romániában nincs lobbitörvény. A kormánypártok reprezentánsai is elismerték, hogy a megyének azért jut kevesebb, mert a gazdasági tárcákat nem itteniek, nem erdélyiek vezetik, így a bihariaknak még a bukaresti, Dâmboviţa-parti mentalitással is meg kell küzdeniük. A szocdem Sonia Drăghici burkoltan, a liberális Cristian Bodea nyíltan kimondta, hogy a parlamentben pártállás szerint kell voksolniuk, és a párthierarchiában a törvényhozók fölött álló miniszterek zokon veszik, ha a mezei képviselők „belepiszkálnak” az előterjesztett jogszabályokba.

Az egyeztetést mindezek ellenére folytatják a vállalkozókkal, legközelebb január 16-án találkoznak. Addig is a vállalkozók konkrét segítségért fordulhatnak bármelyik képviselő vagy szenátor parlamenti irodájához.