Kultúrház és tyúktolvajok Kiskerekiben

Az 1989-es fordulat óta Kiskereki községben, ha történtek is infrastrukturális fejlesztések, túlzás lenne azt mondani, hogy a lakosság elégedett az eddig elért eredményekkel. Akadnak ugyan kullogóbb falvak, viszont jóval dinamikusabban fejlődők még inkább. Az utóbbi években pályázati forrásból megindult építkezésekről nyilatkozott a polgármester.

Már szinte a múlt homályába vész, olyan hosszú időn át vajúdott a községközponti iskola felújítása, már-már félő volt, hogy a kivitelező cég csődje végleg megpecsételi a tanintézet sorsát. Kétségtelenül nagyobb pénzösszegek úsztak el, azt már nehéz kideríteni, hogy kinek a hibájából, és kinek a hasznára. Egy biztos, leginkább a gyerekek és a pedagógusok látták a kárát, akik éveken át egy kisebb iskolaépületben és a kultúrház egyik termében kényszerültek okosodni. Szerencsére mindez már a múlté, az iskolaépület impozánsabb, mint valaha, sőt már neve is van, némi belemagyarázással sikerült „kapcsolatot” teremteni Bocskai István térségbeli ténykedése és a falu között. Ivóvízhálózattal is büszkélkedhet a községalkotó mindhárom falu; Kiskerekiben már az átkosban is csapból folyt az „élet”.
Az elmúlt évi helyhatósági választásokat követően egyszerre meglendült Kiskereki, az előző ciklusban végzett munka mostanra beérni látszik. A község mindegyik falva építőteleppé változott, monstrumok hordják a betont, aszfaltot, kőművesek húzzák a falakat, ácsok kopácsolnak.
Nyíri Sándor polgármestert késő este értük el telefonon. Asszonyvásárán volt sötétedésen túlig, az útaszfaltozás menetét felügyelte. Választási kampányában tett ígéretéhez híven a legkisebb faluban fogtak neki elsőként a burkolatterítéshez. Másnap reggel a hivatalban beszélgettünk az általa irányított község mindennapjairól, a most folyó munkálatokról.
A második mandátumát töltő polgármester azon 19 község irányítói közé tartozik, amely 2009-ben sikeresen startolt a 322-es számmal jegyzett, hárompólusú európai uniós pályázat elnyeréséért. Megyénkben az RMDSZ-es vezetésű községek szerepeltek a legsikeresebben, a már említett 19 nyertes közül hét magyar község – Értartcsa, Szalacs, Érkörtvélyes, Bihar, Szalárd, Vedresábrány és Kiskereki – lett a befutó. A pályázat infrastruktúra szegmensébe Kereki községben 13 kilométer utcaaszfaltozás tartozik. A legtöbb aszfaltréteg Asszonyvásárára kerül, Érkeserűben és Kiskerekiben már régebbi aszfaltozások is könnyítik a közlekedést. Az alákövezések már mindegyik faluban megtörténtek, a tél beálltával az aszfaltozással kénytelenek leállni. Nyíri fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a szokványos egyrétegű aszfalt helyett kettős réteget terítenek. A község összesen 22 kilométernyi utcáiból mintegy 5 kilométeres, gyérebben lakott szakasz marad aszfaltozatlan.
A pályázat kulturális célkeresztjébe az érkeserűi kultúrotthon felújítása került. Ez korántsem azt jelenti, hogy a másik két faluban nem lenne szükség a művelődési ház tatarozására, de mivel a három azonos funkcionalitású épület közül az érkeserűi a legpatinásabb, legszebb, ezért kapott prioritást. Az 1960-as években emelt épület teljes külső és belső felújításon megy át, belső terét is némileg átalakítják. A tetőt már kicserélték, vizesblokk, központi fűtés lesz beszerelve. A rendezvények színvonalának emeléséhez szükséges felszerelések – új székek, hangosító-világosító berendezések – vásárlásáról is szól a pályázat. Nyíri igyekszik megnyugtatni a kedélyeket, a híresztelésekkel ellentétben a falújítást követően is bérbe adják a létesítményt lakodalmak megtartására.
A nyertes pályázat harmadik alkotóeleme a diákok délutáni foglalkoztatását biztosító napközi (after scool) építése, amely a községközpontban már pirosban áll. A 28 gyermek foglakoztatására tervezett létesítményben ebédet kapnak majd a kisiskolások, valamint a házi feladatok elkészítésében segédkeznek majd nekik a pedagógusok.
A pályázat összértéke 2,5 millió euró. A projekt elnyerése, amennyi örömöt szerzett, legalább annyi bosszúsággal is járt. A szerződésben foglaltak szerint a munkálatokat 2013. július 30-áig be kellett volna fejezni. A kivitelezési pályázaton vesztes cégek, csak hogy késleltessék a munkamenetet, megóvták a döntést. Emiatt egy három évig tartó tortúra vette kezdetét, a bukaresti Legfelső Bíróságra került az ügy, hogy végül megállapítást nyerjen, az eredeti tendernyertes jogosult a munkálatok elvégzésére. A huzavona miatt a projektet kezdeményező önkormányzat, önhibáján kívül, nem tudta tartani a határidőt, s ezért a beruházás értékének két százalékát ki kell fizetnie. A 213 ezer lejnyi birság nagy érvágást jelentett a helyi költségvetésen.
Egy másik nyertes pályázat 13 kilométer mezőgazdasági út kövezését finanszírozza. A beruházás során, ahol szükséges, hidakat is építenek, a legtöbbet Érkeserűben – tájékoztatott Nyíri. Az említett munkálatok mellett az elöljáró a közbiztonság javítását kezelné prioritásként. Elfogadhatatlannak tartja, hogy tisztességben megőszült emberek saját otthonukban nem érzik magukat biztonságban, főként Asszonyvásárán nőtt az utóbbi időben a lopások száma. Ősszel pedig a határban garázdálkodók hordják el a termést. Az elöljáró nehezményezi a „megélhetési lopás” kifejezés használatát, hiszen azt, akinek a portájáról elviszik a tyúkokat, gyakran mindenétől fosztják meg. A törvény mindinkább a tolvajokat védi a védtelen kisemberekkel szemben.

D. Mészáros Elek