Bolojan beolvasztaná Váradba Szentmártont

A megyeszékhely és Váradszentmárton község fúziójának előkészítését jelentette be a két település polgármestere. A változtatásról novemberben írhatnak ki népszavazást.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Nagyvárad építészeti és kulturális idegenforgalmi vonzerejét egyesítené a Váradszentmárton községhez tartozó fürdők turistacsalogató potenciáljával a megyeszékhely polgármestere. Ilie Bolojan csütörtökön szentmártoni kollégájával, Lucian Popuşsal együtt állt a sajtó elé azzal az ötlettel, hogy össze kellene vonni a két települést. A váradi elöljáró az indokok között azt is kiemelte, hogy Várad már szinte kifogyott a gazdasági fejlesztés előmozdítására felajánlható szabad telkekből, ám Szentmártonban és a hozzá tartozó falvakban (Hájó, Rontó, Kardó, Betfia, Váradcsehi, Félixfürdő, Püspökfürdő) még bőven van föld. Bolojan szerint mindkét, ma még különálló közigazgatási egység lakóinak előnyös lenne, ha a váradi tömegközlekedés járatait kiterjesztenék a fürdőkbe is, az egyesített helyhatóság a megnövekedett lakossággal könnyebben vehetné fel a versenyt mind a belföldi, mind a külföldi vetélytársakkal (például Kolozsvárral és Debrecennel), és eredményesebben pályázhatna meg EU-s forrásokat.
Popuş az összeolvadáshoz vezető út állomásait sorolta fel. Márciusban hozzálátnak a szükséges dokumentáció összeállításához, és májusban tervezik a két helyi tanács elé terjeszteni a határozati javaslatot. Miután a testületek rábólintottak, ki kell kérni az érintett lakosság véleményét is. A két polgármester szerint az idén novemberben esedékes államfőválasztással egyszerre kiírhatják a döntő népszavazást, és legkésőbb 2016. január elsejétől hivatalossá válhat az összeolvadás. A szentmártoniaknak aszfaltos utcákat, közművesítést és távfűtést helyezett kilátásba az elöljáró, s hozzátette, a helyi adók és illetékek a fúziót követő tíz éven át nem fognak emelkedni, utána is fokozatosan, 5 év alatt érik majd el a váradi szintet.
Természetesen egyik elöljáró sem hozta szóba, hogy miként változtatná meg a fúzió a jelenleg nagyjából 23 százalékban magyarlakta Nagyvárad lakosságának etnikai összetételét. Ha a magyarok aránya 20 százalék alá csökken, a váradi oktatási hálózatból és a közigazgatásból már most is egyre inkább kiszoruló közösség már számon sem kérheti például az anyanyelv-használati jog sérülését, nem is beszélve a kétnyelvű táblákról, az ipari műemlékek, történelmi emlékhelyek megóvásáról.

Máté Zsófia