Környezetvédők kértek állásfoglalást

Ősz óta tartanak országszerte a környezetvédők és a gyermekeik jövőjéért aggódó polgárok tiltakozó megmozdulásai a verespataki aranybánya engedélyezése ellen. Nagyváradon a zöld szervezetek a Bihar megyei törvényhozók álláspontját firtatták.

Vasárnaponként az elmúlt hónapokban a váradi Szent László téren gyülekeztek, majd rendre más és más városnegyedben vonultak fel a ciántechnológiás aranybányászat és a palagáz kitermelését ellenzők. A környezetvédők és a felelősen gondolkodó polgárok országszerte hallatták a hangjukat; az utcai megmozdulások hatására végül a kormánykoalíció vezetői is elvetették saját törvénykezdeményezésüket a verespataki aranybánya megnyitásáról. A veszély ezzel még nem hárult el, mert azt is tudatták, hogy a kifejezetten a Roşia Montana Gold Corporationre (RMGC) szabott jogszabály áterőltetése helyett a meglévő bányászati törvényt akarják módosítani.
A tiltakozó akciósorozat részeként a környezetvédők saját megyéjükben tudakolták meg a parlamenti képviselők és szenátorok véleményét az előterjesztett aranybányaprojektről. Biharban a Regionális Környezetvédelmi Felügyelet és az Ecotop egyesület aktivistái kérdezték a törvényhozókat, egyben tájékoztatták is őket a tervezett beruházásról. Az eredményeket Eleonora Mircescu, Paul Iacobaş, Ioana Lucaciu és Cătălin Popa ismertette. Utóbbi a kanadai bányatársaság saját hatástanulmányából vett részletekkel bizonyította, hogy helyrehozhatatlan környezeti károkat okozna a külszíni fejtés, állandó veszélyforrásként a kitermelés befejeztével is a helyszínen maradna a ciános zagytározó. Nem állja meg a helyét az az érv, hogy munkahelyeket teremtenek a helybelieknek, mivel nem bányászokra, hanem földmunkagép-kezelőkre és teherautósofőrökre lesz szükség a kitermeléshez, összesen 680 állást kell majd betölteni, ám 2000 családnak kell elköltöznie a helyszínről. A térség gazdaságának fejlődése pedig elképzelhetetlen a 16 évre tervezett bányászat megszűntével, amikor ismét munkanélküliség lesz, és egy beruházó sem mer majd az egészségre ártalmas környezetben vállalkozást indítani.
A környezetvédők megállapították, hogy a szociáldemokraták kivételével a Bihar megyei törvényhozók ellenezték az ominózus törvénytervezetet. Az SZDP-sek sem mondtak rá igent, hanem elkerülték a válaszadást. Egyedül Florian Bodog szenátor mondta, hogy nem az előterjesztett formában, de szükséges a verespataki aranykészlet kibányászása. Az RMDSZ-es törvényhozók és más ellenzékiek kategorikusan elutasították mind az RMGC bányaprojektjét, mind a ciántechnológiás kitermelés engedélyezését. Biró Rozália szenátor, Cseke Attila és Szabó Ödön képviselő a térség másféle gazdasági fejlesztését, például idegenforgalmi potenciáljának kiaknázását tartja kívánatosnak. A kormányon lévő liberálisok ellenezték ugyan a kanadai cég projektjét, de néhányan szükségesnek tartják a természeti kincsek kiaknázását, csak más, biztonságos módszerrel, és a kitermelt nemesfémet az országban tartanák.