Génmódosítás: lehetőség vagy veszély?

Hogy megértsük a probléma lényegét, mellyel évek óta foglalkozik az világ, tisztáznunk kell, mi a genetikailag módosított szervezet, mi motiválta a tudósokat, hogy létrehozzák a géntechnológiai úton előállított növényeket, illetve rejt-e kockázatot a technológia széleskörű elterjedése.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Ezeket a növényeket olyan géntechnológiai módosítással vagy génsebészeti beavatkozással hozzák létre, mely által a növény genetikai állományát úgy változtatjuk meg, ahogy a természetben spontán, igen kis valószínűséggel jöhetne csak létre. A lényeg a terméshozamok növelése, a szárazságtűrő, valamint a kártevőkkel szembeni ellenállást magukban hordozó fajták előállítása. A fejlődő országok nagy része éhínséggel, élelmiszerhiánnyal küzd, hiszen a mostani termőföldek hagyományos termesztési módszerekkel nem tudják kielégíteni az immár hétmilliárd fős népességű bolygó élelmiszerkeresletét. Mivel a génmódosított növények termőképessége 10-12 %-kal magasabb a természetesekénél, a tudósok nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy képes lesz ezen országok szegénységén javítani, megfelelő mennyiségű és magasabb tápértékű élelmiszerek biztosításával. Noha a világ több országában sok ezer hektáron termesztenek már ilyen növényeket, alapos, nagy tömegen és hosszú távon lefolytatott vizsgálat a genetikailag módosított növények környezetre, állatokra, illetve emberekre gyakorolt hatásairól még nem történt. A géntechnológiával foglalkozó szakértők legfeljebb csak sejtik, hogy a növényekből előállított élelmiszerek milyen hosszú távú hatást fejthetnek ki az emberi szervezetre.

Termesztők és tiltók

Igen kényes kérdéssel foglalkoztak az Európai Parlamentben az elmúlt hetekben. Mindegyik uniós tagállam más-más politikai elvet vall a génmódosított növények termesztéséről. Románia azon országok közé tartozik, ahol megengedett egyféle génmódosított burgonya és a kukorica termesztése, ezek mellett még többféle termék is importálható, mint a repce, gyapot, szója, cukorrépa és burgonya. Ezzel szemben Magyarországon, Luxemburgban, Görögországban, Ausztriában, Németországban és Franciaországban a génmódosított növények termesztése szigorúan tilos. Magyarországon az utóbbi időben több szennyezett területre is rátaláltak az ellenőrök. Több mint 5000 hektáron kellett megsemmisíteni a génszennyezett kukoricavetést, de mivel a szennyezett vetőmag több termelőtől, nemzetközi forrásból származott, a gazdák tehetetlenek, hisz nem is tudtak annak pontos eredetéről. Vannak olyan országok, ahol az embereknek ezekkel a szigorításokkal szemben még fenntartásaik vannak, mivel úgy vélik, hosszabb tanulmányozások szükségesek e növények élettani hatásainak megismerésére. Az Európai Bizottság tagjai arra a döntése jutottak, hogy minden uniós tagország szabadon dönthessen, akar-e génmódosított növényeket termeszteni vagy sem. 

Újra termesztene GMO-szójababot Románia

Romániában az első genetikailag módosított növény, amelyet 1998-ban kezdtek el termeszteni, a szójabab volt. Hivatalos adatok szerint 2004-ben 5523 hektáron, 2005-ben 87600 hektáron, 2006-ban pedig már 137275 hektáron ültették, viszont az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta tilos termeszteni.
Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter úgy véli, hogy a génmódosított szójabab termesztése nagy előrehaladást jelentene országunk számára. A miniszter egy idei sajtótájékoztatón elmondta: „Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ebben az évben megszerezzük az Európai Unió beleegyezését. Remélem, hogy 2012-ben nyithatunk e kultúra felé.” Romániában a lakosság évente félmillió tonna szóját fogyaszt különböző feldolgozási formában. A miniszter hozzátette: „Ha az évi termelés elérné az 1,5-2 millió tonnát, az export mennyisége is kimagaslóan megnövekedne.”