Közönségtalálkozó Kukorelly Endrével

A József Attila-díjas író, költő, újságíró, kritikus volt a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum vendége szerdán délután. Mesélt arról, hogy számára mit jelent az írás. Szó volt egyebek között a Tündérvölgy című regényéről, a Samunadrág című gyermekverskötetről és új könyvéről, az Országházi divatokról.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A közönségtalálkozón, amelyet a Varadinum keretében tartottak meg, Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője és Imre Zoltán muzeológus, az Ady Endre Emlékmúzeum megbízott vezetője beszélgetett Kukorelly Endrével. Az író kifejtette: a ’60-as, ’70-es években a művészetnek jóval nagyobb presztízse volt. Sokkal jobban benne volt a köztudatban a művészet. Jóval kevesebb könyv jelent meg, és az emberek megengedhették maguknak, hogy ezeket megvásárolják. A mostanság megjelenő kiadványok egy része inkább csak könyvnek látszó tárgy.
Öt évvel ezelőtt, amikor Kukorelly Endre a váradi Törzsasztal irodalmi rendezvénysorozat egyik estjének vendége volt, viszonylag új volt a TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről című regénye, amelynek nagy sikere lett. A mű 6000 példányban jelent meg, ami soknak mondható a mai viszonyok között. Kukorelly hozzáfűzte: ha ennek csak a tizede lenne, akkor is jó volna. A művész hozzáfűzte: „Azért csinálom, mert én jól akarom magam érezni.” Egyébként, mint elhangzott, úgy működik a könyv is, mint a fogpaszta: reklám kell neki.
Szóba került az, hogy kreatív írást tanít. A kurzusokon rengeteg emberrel foglalkozik. Igyekszik mindenkit rábeszélni arra, hogy írjon. Ha mást nem, naplót. Így keletkeznek az életrajzok, dokumentumok. Az írás során az ember saját magával meg tud ismerkedni. Az írás tehát nem más, mit önismereti tréning. Önképünk idealisztikusabb, mint a valóság. Az írás olykor megborzongatja az embert, rádöbbenti: milyen is tud lenni valaki. „Unalmas, ha meg akarsz felelni az elvárásoknak. Egyébként a Samunadrággal, a gyermekverskönyvemmel vagyok a legelégedettebb.”
Az író arról is beszélt, hogy mindent ural a forma. „Ha egy tartalmat úgy állítasz elő, hogy a lelked formája legyen, van esély rá, hogy másokat is szíven találjon.” Ma sokkal többen írnak, mint valaha. Erre az internetes közösségi oldalak, blogok is jó lehetőséget adnak. „A naplóírást kötelezővé tenném” – mondta Kukorelly. És hogy tanítható-e a kreatív írás? Megfogalmazása szerint: „Mindenkiben benne található a potenciál, a lehetőség. A művészet nem intelligenciafüggő. Egy műalkotáshoz nem kell feltétlenül okosnak lenni. Nagy írók is lehetnek egyszerűek. A műalkotás attól érdekes, ha megüt, ha katarzis támad, ha elolvadok, hanyattesek tőle. Minél több autentikus pillanatot tud fölidézni valaki, annál nagyobb művész. Hogy mit lehet tanítani? Semmit és mindent. Arra lehet őket rávenni, hogy minél jobban függetlenedjenek mindentől. Sok kortársat kellene olvasni, és aztán zárójelbe tenni az olvasottakat, hogy el lehessen vonatkoztatni tőlük. A lényeg: befelé kell menni. Az íróság ott kezdődik. Az az író, aki úgy dönt. Senki sem író, és mindenki az. Az írás magányos dolog.” Szóba került a maximálprojektje is: 12 könyv megírása.
Kukorelly játszik a Magyar Írók Fociválogatottjában. A labdarúgással kapcsolatban megjegyezte: a foci a férfilétezés metaforája. Ezután legutóbbi művéről, az Országházi divatok című riportkönyvről beszélgettek. Kukorelly a 2010-es magyarországi országgyűlési választásokon a Lehet Más a Politika egyéni képviselőjelöltje volt a Szentendre központú, Pest megyei 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben, valamint a Pest megyei területi lista első helyezettje volt. Utóbbiról szerzett országgyűlési mandátumot. 2012. szeptember 23-án lemondott mandátumáról. Megemlítette: egyáltalán nem gondolt arra, hogy ebből ír egy könyvet. Abban az időben is írogatott naplót, de irodalommal nem tudott foglalkozni. Leterhelték, fárasztották, felkavarták az országházi dolgok, és mindez hervasztotta. A hatalommal kapcsolatban kifejtette: „A hatalom furcsa, bódító mákony tud lenni. Megéreztem, sok embernek mit jelent ez a mákony jellegű hatalom.” E könyv miatt kicsit sokan meg fognak sértődni, de hát ironizálni lehet. „Az identitásom nem változott. Nem akartam a képviselőséget, csak úgy belecsöppentem. Persze én sem vagyok jobb a Deákné vásznánál, de a hatalomhabzsolás nem érdekelt, nem voltam éhes.” Túl sok a hatalmi játszma. Az író megjegyezte: sok ember azt hiszi, az elnök, a miniszter fölötte áll, holott ezek a politikusok voltaképpen a köz szolgálói (kellene hogy legyenek).
Az irodalmi esten a vendég felolvasott Samunadrág és Országházi divatok című könyveiből. Az eseményen meg lehetett vásárolni Kukorelly Endre néhány művét. Az író a találkozó végén dedikált.

Tóth Hajnal