Az orgona mint öreg angol hölgy – avagy a varázsmuzsika

A világhírű orgonaművész, VARNUS XAVÉR koncertezett pénteken este a nagyvárad-olaszi református templomban. Csodaszép zenével és virtuóz játékával ajándékozta meg, nyűgözte le a hallgatóságot.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Este fél hétkor már javában gyülekeztek az érdeklődők, a zenekedvelők a nagyvárad-olaszi református templomban. Az esemény 19 órakor kezdődött. A hangverseny előtt Csűry István királyhágómelléki református püspök tartott áhítatot. Szólt arról, hogy miért fontos odafigyelni arra, mit és hogyan üzen nekünk Isten. Jób a mennydörgéshez hasonlította Isten szavát. Lényeges, hogy meghalljuk a muzsikában vagy a mennydörgésben az isteni szót. Az áhítat után Csűry püspök örömét fejezte ki, hogy a neves orgonaművész újból elfogadta meghívásukat.
Tomaso Albinoni legismertebb és legnépszerűbb művével, az Adagio című szerzeménnyel kezdte a koncertet Varnus Xavér. A szép kompozíció elhangzása után a művész köszöntötte a közönséget, elmondván, hogy immár harmadik alkalommal a vendége Nagyváradnak – ebből kétszer e templomnak. Első ízben a bazilikában játszott a művész a saját orgonáján. „Nemcsak egy gyülekezetnek, egy lelkésznek, egy templomnak, hanem az orgonának is van lelke” – jegyezte meg Varnus Xavér. A várad-olaszi református templom orgonájáról stílusosan azt mondta: „Olyan, akár egy idősebb, elegáns, madárcsontú angol hölgy a viktoriánus korból. Nagyon cizellált, csodás szépségek vannak benne, ám nem illendő egy hosszú ruhás öreg hölgytől elvárni, hogy futóversenyen induljon.” Aztán arról szólt, hogy Johann Sebastian Bach három kompozícióját fogja eljátszani, mert az ő zenéje valóban Isten hangja. Az orgonairodalom legcsodálatosabb műveit komponálta meg. Bach nem hajolt meg a közönség akaratának. A közösséget emelte magához. A művész megemlítette: augusztusban a legendás lipcsei Tamás-templomban koncertezhet, ahol Bach 1723-ban megpályázta és elnyerte a kántori állást. Az orgonaművész hozzáfűzte: ennél nagyobb megtiszteltetés nem is érhetné, mint hogy e templomban muzsikálhat. Bach életének utolsó negyed századában az iskolai és templomi munkája mellett rengeteget komponált.
A gyönyörű és magasztos, mélységeket és magasságokat feltáró Bach-muzsika után újból frappáns felvezetőt mondott Varnus Xavér, akinek nemcsak orgonajátéka, hanem egyénisége, stílusa és közvetlensége is magával ragadó. Két olyan zeneművet konferált föl, amelyeket szívügyének tekint. Antalffy-Zsiross Dezső vajdasági magyar orgonaművész, zeneszerző csodálatos virtuóz volt. Ő tervezte a marosvásárhelyi Kultúrpalota orgonáját, amelynek műszaki átvételére 1913 nyarán került sor. Az orgonaművész, zeneszerző 1921-ben otthagyta Budapestet, Magyarországot, s Amerikában telepedett le. A New York-i filharmonikusok szólistája lett. 1945-ben halt meg. Fantasztikus zenei világot hagyott hátra. A már említett két művet, a Madrigált és a Faunok táncát 1905-ben írta, és 1907-ben mutatta be a híres berlini dóm orgonáján, mesélte Varnus Xavér. Hozzáfűzte: tavaly nyáron ugyanezeket a műveket játszhatta el a berlini dómban a nemzetközi orgonafesztiválon. Érdekesség, hogy Varnus Xavér megtalálta a szerző eredeti előadási jegyzeteit, s eszerint játszotta el Antalffy-Zsiross Dezső remekeit. Nos, ez alkalommal a váradi közönség gyönyörködhetett e szerzeményekben.
Befejezésül a Himnusz hangzott el Varnus Xavér különleges előadásában. A résztvevők elénekelték nemzeti imánkat, majd nagy-nagy tapssal köszönték meg a művész játékát. Varnus Xavér mosolyogva mondta: ha a közönség elégedett volt a produkcióval, visszatér.

Tóth Hajnal