Kedvező jelek hazai és brüsszeli változásokra

KELEMEN HUNOR kormányfőhelyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke nagyváradi sajtótájékoztatón beszélt az európai uniós célokról, a koalíciós kormányzásról és a műemlékvédelemről.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A XXIII. Festum Varadinum alkalmából járt Nagyváradon vasárnap Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, miniszterelnök-helyettes, a művelődési tárca vezetője, s ilyen minőségében a váradi kulturális rendezvénysorozat egyik fővédnöke. Találkozott a megyebeli magyar önkormányzati vezetőkkel és a sajtó képviselőivel. Elmondta, hogy az európai parlamenti választási kampány finisében a mozgósításra összpontosítanak, nem aggódik amiatt, hogy a Szövetség ne érné el az 5 százalékos eredményt, ami két EP-képviselői helyet jelent, a több szavazat pedig további mandátumokat. A magyarság körében a korábbi euroszkeptikus álláspont visszaszorulóban van, ezt mutatják az RMDSZ belső használatra készített felmérései. A mezőgazdasági támogatási rendszer, a kisebbségvédelmi szabályozás, a kisvárosok infrastrukturális fejlesztését szolgáló pályázatok iránt a legnagyobb az érdeklődés. „Nagyobb a bizalom az EU-s intézményekben, mint a hazaiakban” – jelentette ki a felmérésre alapozva a szövetségi elnök. A kedvezőbb megítélés a fejlesztési pénzek lehívásával elért, kézzel fogható eredményeknek köszönhető – tette hozzá.
Ilyen eredmények megyénkben is vannak, a legeredményesebb önkormányzat elismerést is kapott érte. Bors község polgármestere, Bátori Géza vette át a szövetségi elnöktől a plakettből és oklevélből álló jutalmat. Mint mondta, a 2007–2014-es EU-s költségvetési időszakban 20 nyertes projektjük volt, a legnagyobbak – az ipari park, az ivóvíz- és csatornarendszer kiépítése, utak korszerűsítése, két művelődési ház felújítása – összértéke elérte a 2,5 millió eurót, amihez az önkormányzat 1,4 millió eurónyi önrészt tett hozzá. A példaértékű megvalósításokhoz Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei ügyvezeőt elnöke is gratulált.
A kisebbségvédelem uniós szabályozásának elérése az RMDSZ egyik fő célja. Kelemen Hunor emlékeztetett rá, hogy az EU jogelődjének, a Vas és Acél Közösségnek a megalakításakor, a múlt század ötvenes éveiben nem volt cél a kisebbségek védelme, ám az azóta végbement változások mutatják, hogy tagként bele lehet szólni, mi legyen a közösségi álláspont ezen a területen is. Az RMDSZ szerint pedig „az ember, az őshonos kisebbség ugyanolyan fontos, mint a sertések vagy a csirkék jóléte” – hangsúlyozta a politikus. A szövetség javaslatára szerepel a kisebbségvédelem az EU stratégiájában, ezért lát esélyt a közép- vagy hosszú távú kedvező változásokra – mondta. Azt is kiemelte, hogy nőni fog az Európai Parlament szerepe, ezért fontos minél nagyobb létszámban ott lenni.
Két és fél hónapos kormányzati szerepvállalás után nem akart mérleget vonni, de annyit elmondott, hogy eddig kedvező benyomást szerzett a koalíciós partnerrel való együttműködésről, látja az elkötelezettséget a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek segítségére, s hogy keresik a megoldást a munkahelyteremtésre. A gazdasági növekedés is biztató – bár Kelemen szerint ez nem egyik vagy másik kormánynak köszönhető, hanem a cégek érdeme –, s úgy véli, hatását jövőre az emberek is megérzik a zsebükön.
Érdeklődésünkre a műemlékvédelem helyzetéről elmondta, hogy a 2012-ben zárult legutóbbi minisztersége végén 60 millió lejt és 300 kijelölt objektumot tartalmazó listát hagyott ott, amiből a liberális utódja mindössze 13 millió lejt költött el, és 80-nal megkurtította a felújítandó műemlékek listáját. „Tizennyolc éve, Ion Caramitru ideje óta nem fordult elő, hogy a művelődési tárca visszaadjon pénzt az év végén, mert nem tudta elkölteni” – jegyezte meg a tárcavezető. Az idén 20 millió lej a műemlékvédelemre fordítható összeg, de reméli, hogy büdzsékiegészítéssel legalább a 2010-es szintet elérik, s folytatni akarja a 2012-ben megszakadt felújítási programot. A műemlékek jegyzékének esetleges bővítésére vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy ötévente kell aktualizálni a listát, a következő 2015-ben esedékes, és mivel ez aprólékos munka, már az idén hozzáfog a tárca. A műemléki jegyzék, a tételek besorolása a helyhatóságok legfontosabb eszköze a településfejlesztésekhez – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, az épített örökség hasznosításának bajor modelljét tartja követendőnek: ott a felújító-befektető adókedvezményt kap az államtól. Romániában a tulajdonos felelőssége az ingatlan karbantartása, de biztató, hogy a 2014–2020-as EU-s költségvetési periódusban a Regionális Operatív Programban ilyen célra is elkülönítenek megpályázható pénzalapot.