Brüsszelben apró lépésekkel lehet haladni

SÓGOR CSABA európai parlamenti képviselő, RMDSZ-es jelölt összegezte a következő ötéves mandátumra kitűzött céljait, és rávilágított a kisebbségvédelem nehézkes haladásának okaira.

Tarisznyával a vállán indult közel egy hónapja kampánykörútra Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, aki a május 25-én, vasárnap tartandó választáson is az RMDSZ listájának befutó, második helyén szerepel. A csíkos tarisznya a közel másfélszáz település bejárása után kérésekkel, panaszokkal, javaslatokkal, ugyanakkor számtalan értékkel és szépséggel telt meg, amit mi adhatunk Európának – foglalta össze a politikus hétfői nagyváradi sajtóértekezletén. Azt is elárulta, hogy egyik őse váradi kovácsmester volt, és 1558-ban kapott nemesi címet II. Rákóczi György fejedelemtől. Ebből az analógiából kiindulva úgy fogalmazott: azt szeretné, hogy az erdélyi magyarság várának kapuja nyitva álljon, de az erősségen belül mindenki biztonságban érezze magát.
Az Európai Unió kisebbségvédelmi szabályozása szavatolhatja ezt a biztonságot, ám a képviselő szerint ehhez még akár több évtizedes út vezet. „Azt róják fel nekünk, hogy Bukarestben a kis lépések politikáját folytatjuk, hát Brüsszelben az apró lépések politikájával lehet haladni” – jegyezte meg. Emlékeztetett rá, hogy például Dél-Tirolnak 43 évébe került az autonómia megszerzése, pedig elő volt készítve, és egy erős anyaországot tudhatott maga mögött. Néhány apró lépést már megtett az EU, például a 2009 óta létező alkotmányban benne van a kisebbségek védelme. A román alkotmányba a rendszerváltás után 13 évvel került be az anyanyelvhasználat joga, és az alkalmazásával még tíz év elteltével is gond van – mutatott rá. Előrevisznek a jogérvényesülésről évente készülő európai parlamenti jelentések is, és lassan, de lehet haladni a különböző ajánlások beépítésével az uniós jogrendbe – magyarázta. Példaként azt hozta fel, hogy sok jelentés után immár kötelező az EU minden tagállamának saját romastratégiát kidolgoznia.
A gazdasági válság nagy visszaesést jelentett a kisebbségi, de általában az emberi jogok területén – szögezte le Sógor Csaba, s hozzátette, nem segít a kisebbségvédelem uniós szabályozásán a katalán és a skót önállósodási törekvés sem. Úgy vélte, Ukrajnában is meg lehetett volna előzni a mostani krízist, ha a kijevi hatalom idejében szavatolja az orosz kisebbség jogait. A sikertelennek bizonyult európai polgári kezdeményezés figyelemfelkeltésre jó volt, ez kiegészíti, de nem helyettesítheti az európai jogalkotást – jelentette ki.
Érdeklődésünkre, miszerint mennyire partnerek a kisebbségvédelem uniós szabályozásának bevezetésében az Európai Néppárthoz tartozó más nemzetbeli képviselőcsoportok, Sógor Csaba azt mondta, néha sokkal nagyobb nyitottságot találnak a szocialista vagy liberális képviselők körében, mint az RMDSZ frakciótársainál. A spanyol, a görög, a francia, a szlovák kereszténydemokraták abban érdekeltek, hogy hazájuk erős nemzetállam maradjon. Az elzárkózók – néha szándékosan – össze is mossák a bevándorolt és az őshonos kisebbségek fogalmát. „Mások a két csoport problémái, de a megoldás kulcsa azonos lehet” – mondta a képviselő. Az Európai Unió lakosságának 8 százaléka (közel 50 millió fő) valamely őshonos kisebbséghez tartozik, a bevándoroltak 6,5 százalékot tesznek ki, ám az ő arányuk növekvőben van. Idővel pedig – a harmadik-negyedik generációsok – már őshonosként határozhatják meg magukat, hiszen felmenőik legalább száz éve európaiak. Rámutatott, hogy gazdasági hátránya is származik az EU-nak a probléma rendezetlenségéből, például a Duna-stratégia megakadt, mert a folyam menti népek változatlanul ellenségesen tekintenek egymásra – de ez már az oktatás területére (is) vezet.