Másként, magyarul, színvonalasan

A hamarosan induló új tanévben a szalontai magyar diákok önálló tanintézetben, az Arany János Iskolaközpontban folytatják tanulmányaikat. Összeállításunkból kiderül: igyekeztek mindenben felkészülni a hajdúvárosban, érdemes az új alma matert választani.

Idén nyárig három tanintézetben tanultak a szalontai iskolások: az Arany János Nyolcosztályos Iskolában, az Arany János Főgimnáziumban és a Mezőgazdasági Szakközépiskolában. Ezekben vegyesen működtek román és magyar tagozatok. Az utóbbi évtizedben lényeges különbség alakult ki a román, illetve a magyar diákok számát illetően, utóbbiak hátrányára.

Az ötlet, hogy önálló magyar iskola induljon, nem új keletű, végül tavaly az RMDSZ, valamint a református egyházközség összefogása révén sikerült összeállítani a dokumentációt, amire a tanügyi tárca is rábólintott. Így ősztől a város magyar osztályait egy intézményi keretbe foglalja az Arany János Iskolaközpont.

A Váradi úti épületben, az úgynevezett piaci iskolában Mészár Julianna kinevezett igazgatónő fogad. A körülmények európaiak, beszélgetésünk után meg is győződtem arról, hogy a szalontai közoktatás történetében új, gyermekközpontú fejezet kezdődik.

„A szalontai református egyházközség legalább három éve gondolkodik azon, hogy egy keresztény szellemiségű iskolát indítson. Azt szerették volna, hogy mindaz, ami az állami iskolában nem valósul meg, a lelki nevelés megtörténjen az egyházi iskola keretén belül. Az, hogy a városvezetőség, az RMDSZ tanácsi frakciója kiegyezett az egyházzal, példaértékű összefogást eredményezett. Mindkét fél engedett kicsit, hogy a szalontai magyar gyermekek profitáljanak a közös munka gyümölcséből. Az egyház azt szeretné, hogy gyermekeink keresztény szellemiségben nevelkedjenek, az RMDSZ pedig azt, hogy a magyar gyermekek sorsa jól oldódjék meg, hogy úgy legyenek nevelve, ahogy a mi hagyományaink, kultúránk, a vallásrendszerünk azt igényli. Az összefogással ez megvalósulhat” – magyarázza Mészár tanárnő.

Nem kérdés az átszervezés

Tavaly november 18-án született meg a miniszteri rendelet az Arany János Iskolaközpont beindítására. „Ekkortól nem az a kérdés, hogy csináljuk-e vagy ne, hanem elkezdődött az iskolaátszervezés. Nem csak most van iskolaátszervezés! Volt a múltban is. Hol ide tették a gyermekeket, hol oda, ahogy az irányító szerv ezt jónak látta. Most az embereket megkérdeztük, kell-e a magyar iskola. Több mint háromezren azt mondták, igen” – hangsúlyozza az igazgatónő. 

Az új magyar tanintézet középiskolai ranggal rendelkezik. „A főgimnáziumi rang jobban hangzik, de a megnevezések bizonyos struktúrát takarnak – magyarázza Mészár Julianna. – A főgimnázium esetében csak elméleti oktatást folytathatunk. Ám mivel mostantól ez az egyetlen önálló magyar intézmény a városban, kötelességünk gondoskodni a magyar fiatalok szakoktatásáról is.” Fontos, hogy a piac elvárásait, valamint a diákok és a szülők véleményét figyelembe véve döntsenek. A helyi munkaerő-piaci helyzetet ismerik, a hetedikes és a nyolcadikos diákok körében pedig kérdőíves felmérést végeznek. Az iskolaközpont hatáskörébe a speciális oktatás is beletartozik – a mentálisan hátrányos helyzetű gyermekek egyedi tanterv szerinti tanítása.

Mindenkinek megvan a helye

Az új magyar iskolában 930 diák kezdi meg a tanévet 42 osztályban. A gimnáziumi 9–12. osztályokban két, reál és humán szakon, intenzív informatikán és intenzív angolon folytatják a képzést. A miniszteri rendelet kimondja, hogy az Arany János Iskolaközpont átveszi a városban létező és idén ősszel induló magyar osztályokat. Ám nem fosztja meg jogától a másik két tanintézetet sem, hogy magyar osztályokat indítson. Mészár Julianna ennek kapcsán elmondta: „Nagy a felelősség a vállunkon. Ha sikerül bebizonyítanunk, hogy olyan színvonalon végezzük munkánkat, ahogyan azt tőlünk elvárják, a magyar szülők nem fogják más tanintézetbe vinni gyermekeiket.”

Az Arany János Iskolaközpont hat épületben kezdi meg tevékenységét. A református egyház épületében, a templom melletti Nagyiskolában (a helyén állt az épület, ahol tanult és tanított Arany) helyezik el az 1–4. osztályokat, eddig is oda jártak az elemisták. Mellette, a Kálvin utca sarkán álló földszintes épületben nyolc tanterem van, ott kapnak helyet az 5. és a 6. osztályok. Az úgynevezett piaci épületben a 7. osztálytól a 12-esekig kapnak helyet. Mivel ennek az iskolának nincs saját tornaterme, a testnevelésórákat a pár száz méternyire lévő Sándor Péter Sportcsarnokban tartják meg. A régi szódavízgyári épületben, a Vasút utcán elemi osztályok lesznek, ahová az Állomás negyedbeli és környéki kisdiákok járhatnak. A speciális tantervű osztályok maradnak az Aradi úti Peter Iskolában. A Petőfi (Május 1./Iuliu Maniu) utca sarkán lévő épületben három tanterem található, ott egyelőre a délutáni programok kapnak helyet, majd ezeket szerelik fel a szakiskolai osztályok számára.

A tanterv nem változik

„Minden gyermekünk a román tanterv szerint fog tanulni. Ugyanaz a törzsanyag az egész iskola számára, ami eddig volt, és ami szerint tanulnak a főgimnáziumban maradt diákok. A románórák száma is ugyanannyi. Hogy mivel lesz nálunk jobb? Reméljük, itt a románórákon is jobb oktatást kapnak a diákok, valamint sikerül beindítani a délutáni konzultációs órákat, hogy a románból nehezebben haladó gyermekeket segíteni tudjuk.” Ehhez máris több nyugdíjas tanár is felajánlotta segítségét.

Több mint hatvan számítógépet vásárolnak, egy-egy informatikatermet szerelnek fel a piaci és a Nagyiskolában. Úgynevezett interaktív táblákat vásárolnak a szaktantermekbe. A 7–12. osztályoknak újra berendezik a kémia-, a biológia- és a fizikalabort, és létrehozzák a természettudományok laboratóriumát.

Az iskolakezdés szeptember 11-én, vasárnap lesz a délelőtti istentiszteletet követően. 12-én, hétfőn 9 órától a Nagyiskolában és a Váradi úti épületben tartanak egy-egy eligazítást, majd kezdődik az oktatás.

A körülmények a legjobbak

A Váradi úti épületben Mészár Julianna és Kiss Mária aligazgatónő vezetett körbe. Az igazgatónő kiemelte, valamennyi épületet felújították, a szülőknek nem kell aggódniuk, hogy gyermekük melyik ingatlanba jár, hisz valamennyiben a legjobb feltételek között tanulhatnak.

A Nagyiskolát Mikló Ferenc lelkipásztor mutatta meg, aki elmondta, az ingatlan feljavítására az egyházközség eddig 33 ezer lejt költött, és további 20 ezerben benne lesz. Az egyházi ingatlan bérleti díjáról a református közösség lemondott, hogy az önkormányzat megvásárolhassa a számítógépparkot. A Nagyiskola rendbetételének költsége is megoszlik: az önkormányzat állja az anyagköltséget, az egyházközség pedig a munkadíjat. Ottjártunkkor az emeleten még dolgoztak, az informatika- és a zeneterem parkettjét lakkozták. A kézműves- és szabadidős foglalkozásoknak helyet biztosító termet vakolták. A zenetermet hangszigetelték is.

Az egyházközségnek az állam 750 ezer lej kártérítéssel tartozik az egykor államosított telkek miatt. Mikló Ferenc elmondta: ha ezt a pénzt megkapnák, elkezdődhetne a Nagyiskola udvarán egy uszoda és egy multifunkcionális épület építése.

Húszéves álom valósul meg

Török László polgármester az okokról szól: „Az állami oktatási rendszer számos hiányossággal küzd. Attól félünk, hogy a gyermekeink elkallódnak. Az a globális ráhatás, amely éri őket, később az életükben is nyomot hagy. A román tanügy nem nevel, legjobb esetben csak oktat. Mi szeretnénk nevelni a gyermekeinket, hogy a társadalomnak hasznos tagjai legyenek. Lehet, most még nem mindenki látja a hozadékát annak, amit a magyar iskola generálhat, de közép- és hosszú távon meglesznek az eredmények. Azt akarjuk, hogy a tanárok is motiválva legyenek, és a diákok se legyenek az órák végeztével kicsapva az utcára. Szeretnénk, ha ők is beleszólhatnának az iskola dolgaiba. Az új magyar iskola egy autonóm intézmény, amelyben a saját sorsunkról dönthetünk. Mi egy más jellegű és magasabb színvonalú oktatást akarunk biztosítani” – vallja a városgazda, aki szerint a diákok és a szülők is szeretni fogják az iskolát, ha megértik, hogy ez róluk szól, értük van. „Ez nem fog egyik pillanatról a másikra sikert hozni. Ha valaki hisz benne, akkor hisz az eredményekben. Lemondtunk bizonyos dolgokról, szimbólumokról, lemondtunk a múltról, hogy legyen jövőnk” – fogalmazott Török László az Arany János Főgimnázium épületére utalva. „Egy népet, egy eszmét nem a falak jelentenek, nem az épület, amit le lehet fotózni. Ha képesek vagyunk hinni az ügyben, és nemcsak a falakat látjuk, hanem mögé is tudunk nézni, akkor a szellem fog dominálni. Nagyszalontán nincs senki más a közösségi vezetőkön kívül, aki utat tud mutatni a magyaroknak. Ez nem jelenti azt, hogy mi a román ügyet félreseperjük, nem szegregálunk. Egy gyermek személyisége másképp fejlődik egy olyan környezetben, ahol ki tudja fejezni magát. Messzebb mutat ez a magyar iskola, mintsem hogy épületekről beszéljünk.”

Pető Csilla képviselő mindvégig támogatta a magyar iskola ügyét. „Már rég megérett a helyzet arra, hogy Nagyszalontán beinduljon egy önálló magyar iskola. Köztudott, hogy az anyanyelvi oktatás terén mindig eredményes volt a munka. Ezt bizonyítja, hogy a tradicionális oktatás mellett jelen van a speciális és az alternatív, lépésről lépésre típusú oktatási forma. A magyarság szempontjából az új tanév sarkalatos jelentőségű, mert 1944 után első alkalommal mondhatjuk el, hogy Nagyszalontán önálló magyar oktatási intézmény kezdi meg működését. Arany szelleme jelen van a város mindennapjaiban, és azok a tanulók, akik megkezdik az első, az ötödik és a kilencedik osztályt, illetve azok, akik itt folytatják tanulmányaikat, vissza fognak emlékezni arra a napra, amikor elindul az oktatás az Arany János Iskolaközpontban” – fogalmazott a pedagógus-politikus.