Rendhagyó vízügyi helyzet az időjárás miatt

Április 3­án nevezték ki a nagyváradi PÁSZTOR SÁNDORT vízügyi államtitkárrá, miután az RMDSZ kormányra lépett. A szakember 1992 óta vízügyi mérnökként dolgozik szülővárosában, volt a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője és helyettes vezetője, 2004­től az RMDSZ színeiben váradi tanácstag volt. Eddigi államtitkári tapasztalatairól és terveiről kérdeztük.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

– Mi fogadta kinevezésekor Bukarestben?
– Kissé furcsa helyzetbe kerültem, mert a volt főnökeim lettek az alkalmazottaim a minisztériumban, de régóta ismertük egymást. Több államtitkár kollégához képest szerencsésnek érzem magamat, mert olyan miniszterrel dolgozom együtt, aki körülbelül két héttel az együttműködésünk kezdete után rám bízta a vízgazdálkodási, árvízvédelmi, vízjogi és vízügyi kérdések teljes koordinálását, és a halászatért is felelek. Szerencsés a konstelláció, mert mind a vízügyi, mind az erdészeti tárcánál szakember van, utóbbinál egy suceavai kolléga.
– Szinte rögtön kinevezése után éles helyzetbe került…
– Volt egy hatalmas árhullám délen, sőt már a húsvét is így telt el, és azóta az ötödik vagy hatodik komolyabb árhullámon vagyunk túl. Most voltak problémáink Dobrudzsában, vörös riasztást kellett kiadnunk, ott öt óra alatt 115 liter eső esett le egy négyzetméteren. Ezek nem európai jellegű csapadékmennyiségek, nagyon változik az időjárás és vele együtt a vízgazdálkodást érintő események. Az idén öt-hat nagy árhullám érte Dél-Romániát a Zsiltől a tengerpartig. A szerbiai eseményeket tekintettem úgymond szakítópróbának. Szerbiában 150-160 liter eső esett négyzetméterenként, ez a szerb előrejelzések szerint olyan eseményeket generált volna a Dunán, amelyek teljes vészhelyzetbe hoztak volna minket. Szombat reggeltől vasárnap estig a kormány épületében ültünk Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettessel, az kemény szakmai munka volt. Egyik szinten azzal küszködtünk, hogy hirtelen, egy-két napon belül költöztessünk el 30-40 ezer embert a Duna mellől. Ugyanakkor én összehívtam aznap többször a miniszteri vízügyi bizottságot és a tárcaközit is, és próbáltuk kézben tartani a dolgokat. Arra a következtetésre jutottam, hogy a szerb rendszer nem fogja kibírni a vízmennyiséget, tehát ott valószínűleg gátszakadások történnek, és ez „segíteni” fog nekünk, mondom ezt idézőjelben, mert más szerencsétlensége nem segít rajtunk… Sosem felejtem el, félig-meddig követelte tőlünk mind a kormányhivatal, mind a belügy valamikor két óra körül a pontos adatokat. Azt mondtam, nem fogok adatokat adni, mert nem fogja a rendszer kibírni azt, ami van. Az árhullám Szerbiában volt, Románia fölött, főleg a Száván, és körülbelül két óra múlva több helyen is átszakadtak a gátak Szerbiában… Ezután következett egy hét, amikor lenn voltunk a Dunán egy regionális árvízvédelmi bizottsággal. Kilenc prefektúra közös védelmi bizottságát hoztuk össze Craiován, ott ennek a technikai támasza voltam, irányítottuk akár a homokzsákrakást, akár a katonákat, embereket. Nem mondhatom, hogy osztatlanul örültek annak, hogy egy magyar eljön Váradról, és parancsol nekik, de jól megcsináltuk a dolgokat. Ez volt az első emlékezetes sikerélményem. Amikor elváltunk pár nap után a kormányfő-helyettestől, akkor csak annyit mondott: „Te magyar vagy, de jó szakember.” Ez a „magyar vagy” rész mindig megmarad bennük, de meg kell értenem, hogy ez így működik. Akkor egyébként Szerbiában több mint kétmillió eurós kár keletkezett. Volt pár kritikus pontunk a Dunán, keményen odaléptünk, például húszezer tonna követ raktunk le három nap alatt.
– Mi várható a nyárra az előrejelzések szerint, lesznek-e még problémák?
– Annyira komplex, annyira nem jellegzetes az időjárás, hogy azokban a hetekben, amikor komolyabb gondok voltak, és helikopterrel jártuk be a területeket például Dél-Romániában, láttuk, hogy sok a vizes terület ott, ahol minden évben panaszodnak a félsivatagos környezetre. Ugyanakkor itt a nyugati határszélen, a Partiumban, körülbelül Arad magasságában van a legaszályosabb rész, és Dobrudzsa környékén volt egy hasonló terület, de ez nemrég kapott 115 liter esőt négyzetméterenként, annak a déli része okozott Bulgáriában katasztrófát. Hogy mi várható, az rendkívül változó lehet, de most azt mondják, hogy júliustól aszályosabb periódus áll be. Halkan jegyzem meg, hogy áprilisban is ezt mondták. Azóta esik délen. Az időjárás ott most segít a mezőgazdaságnak, illetve az is jó még, hogy az összes hegyvidéki és dombvidéki tározó jól fel van töltve Románia 90 százalékán, tehát elsősorban tartalék van, másodsorban zöldenergiát lehet termelni nagyon olcsón.
– Milyen vízügyi befektetésekre van lehetőség országosan, illetve Bihar megyében?
Doina Pană miniszter asszonnyal eddig három komolyabb utunk volt, abból a legelső ide vezetett, Váradra áprilisban. Nem volt sajtónyilvános, röviden, tényszerűen el akartam magyarázni, hogy áll Várad és Bihar megye. Annak idején én kiviteleztem Nagyváradon a Körös-part rendbetételét és kiépítését, ez a kormányváltással megszakadt. A Garasos hídról megmutattam a központot, hogy két évvel ezelőtt otthagytam, azóta arra egy lej nem jött… Próbáltam vele egyeztetni – ugyanis az idei büdzsében szintén nem szerepelt Várad –, hogy ha módosítják a költségvetést, vagy lehetséges pénzt átcsoportosítani, azonnal intézkedjünk. Bihar megyében két projektet szeretnék sürgősen elindítani, az egyik a Páris-patak rendbetétele, mára ez az egyedüli komoly szennyező forrás Nagyváradon, a száldobágyi tótól jön lefelé. Elég jól állunk, rövidesen meglesz a licit. Körülbelül hárommillió euróról beszélünk: a meder kitakarítása, a város területén becsövezés, párhuzamosan csatornarendszer kiépítése és környezetbaráttá tétele. Egy másik munkálat, amelyet idén indíttattam el, és nagyon fontos lenne, a Kösmő-patak. A köztudatban nincs benne, de ez a Hegyközből indul, a Csatár és Pályi közötti területen lefolyik, átmegy Kovácsi és Bihar között, majd Bihar belterületén, ahol elég sok problémát okoz, átfolyik Paptamásiba és onnan a Berettyóba. Ha rendbe tesszük, pár évtizedig nincs gond vele. Ennek is most folyik a tendereztetése. Ezek a rövid távú elképzelések. Bihar megyében nagy gondunk még a Bihardobrosd (Dobreşti) környékén lévő gát építése; erre valamennyi pénzt sikerült összeszedni, és haladnánk ezzel is. A fő gondunk pedig a Jád-völgyi víztározó rendbetétele, de ez annyira sokba kerülne, hogy eddig még nem sikerült úgy átcsoportosítani vagy úgy találni anyagi forrást, hogy hozzáláthassunk, de szeretném ebben a mandátumban ezt is elkezdeni. A miniszterrel a következő utunk Bukarest környékére vezetett, és legutóbb az egész Székelyföldet bejártuk Korodi Attila környezetvédelmi miniszter társaságában. Csíkszereda egy kerületét Csíksomlyó és Csíkszereda között folyamatosan elönti a víz, szeretnénk ott létrehozni egy szükségtározót, hogy felfogja a vizet. Ott még öt-hat munkálatban szeretnénk segíteni, mert érvényes a Székelyföldre is, ami ránk: ott két éve nem történt semmi. Ezek a prioritások, a dolgok elindultak; nem vár ránk bőség, mert nagyon nehéz valahonnan egy lejt is szerezni. Az elképzelésem az, hogy elindítsuk a dolgokat kevés pénzzel, és külföldi forrásokat találjunk, amire jó pályáztatási rendszerrel lenne esélyünk.