Az étel nem, de a hit összeköt

A kiskereki református egyházközségben három évvel ezelőtt lelkipásztorváltásra került sor. A lelakott parókia helyett újat épít a gyülekezet, alapját idén le akarják rakni, és holland segítséggel már dolgoznak a gyülekezeti ház renoválásán.

Petrucz János tiszteletes egy lelakott parókiát kapott örökül három évvel ezelőtt Kiskerekiben, két szakértő is megállapította, hogy a vizes, salétromos ingatlan káros az egészségre – mondta el Nyíri Sándor főgondnok. Átmeneti kényszermegoldásként a gyülekezet egy lakrészt bérel papja számára. A főgondnokkal a régi parókia épületében beszélgettünk, Petrucz tiszteletes épp bibliaheti alkalmat tartott a gyermekeknek. Nyíri elmondta, hogy reményük van egy új parókia építésére, s a tervezés fázisán már túljutottak. Jól gazdálkodott az egyházközség, mintegy tizenötezer eurójuk van, s ebből már idén nekilátnak az alapöntésnek. A mintegy negyvenezer euróba kerülő ingatlan tetőtér-beépítésű lesz, három szoba, nappali, iroda, konyha és mellékhelyiségek lesznek benne.
Látogatásunk apropóját mégsem a parókiaépítés reménye adta, hanem a helyiek által tanácsteremként emlegetett másik egyházi ingatlan renoválása. Presbiteri gyűlések, vallásórák, telente istentiszteletek helyszíne ez. Az épület körül nagy volt a sürgés-forgás. Hét holland fiatalember dolgozott a tetőn és a belső térben; sajnos egyetlen helybeli önkéntessel sem találkoztunk a főgondnok fiát, Tamást és Szilágyi Zoltánt leszámítva. Nyíri Sándor köszöni a segítők munkáját, ugyanakkor nehezményezi, hogy kevesen vannak a gyülekezetben, akikre ilyenkor számíthatnak.
A hollandok visszajárnak Kerekibe, éveken át az iskolaépítésből vették ki a részüket. Most vállalták, hogy felújítják a szinte rommá lett épületet. A főgondnok megbecsülni sem tudja az épület korát, de nagyon régi lehet, az elszuvasodott tetőszerkezet, a málló vályogfalak erre engednek következtetni. A hollandok a kétkezi munkájukon kívül az építőanyagok több mint kilencven százalékát is maguk hozták. Nem igényesek, keresztyéni alázattal dolgoznak, az iskola tornatermében maguk hozta ágyban alszanak. Élelmezésüket részben adományokból, részben a hollandok által adott pénzből oldják meg. A gyülekezet asszonyai vállalták a főzést. Kérdésünkre Nyíri elmondta, hogy néhány kivételtől eltekintve a magyar ételek zömét szeretik a hollandok. Ilyen kivétel a bográcsban főzött körömpörkölt zúzával, amit még megkóstolni sem mertek. Bár köztudottan nem levesesek, az édes, fahéjas almalevest mégis örömmel fogyasztották, a töltött káposztát meg annyira szeretik, hogy némelyikük kenyérre téve eszi.
A gasztronómiai különbözőségeken túllépve hitbeli meggyőződésük azonos: mint mondták, falakat nem azért húznak, hogy szép épülete legyen Kerekinek, hanem azért, hogy azokon belül szárba szökkenjen a hit.