Vissza a természetbe

Nem ritka ma már, hogy a nagyvárosi tumultust megelégelő családok falura költöznek. A Hajas Schmotzer család egy tanyán lelte meg a vágyott összhangot, boldogságot és szabadságot.

Hajas Schmotzer László monospetri születésű, ott járta ki az általános iskolát is, majd a líceumot Margittán kezdte el, és Gyulafehérváron fejezte be. A „teológiai előkészítés szobájából” nem lépte át sem a papi, sem a kántorképzés küszöbét. Érettségi után letöltötte kötelező sorkatonai szolgálatát, majd elkezdett munkát keresni. Nem talált kedvére valót, ezért – édesapja tanácsára – úgy döntött, hogy a maga ura lesz. Megnősült, és olyan vállalkozásba fogott, amit a család képes fenntartani. Első nekifutásra tortalapokat készítettek mintegy tíz éven át, majd a rendszerváltás után egy üzlettárssal együtt pálinkafőzőt nyitott. Később ebből kiszállt, és önálló vállalkozást indított Baccus néven, melynek fő profilja a kenyérsütés volt. A pékséget Vedresábrányban működtette, emellett Margittán nyitott egy kisebb fagylaltozót. Gondolatmenete jónak bizonyult, mivel kenyérre mindig szükségük van az embereknek, nyáron pedig a fagylaltozó jó kiegészítő jövedelemnek bizonyult.
Több lábon akart állni, ezért mezőgazdasággal is foglalkozott. A visszakapott családi birtok mellé még vásárolt területeket, és elkezdett nagyban gazdálkodni. A család Monospetriben lakott 2010-ig, akkor gondoltak egy nagyot, és úgy döntöttek, kivonulnak a természet ölébe. A falutól nem mesze volt egy kisebb birtok, a Baróthy-tanya – valamikor Zichy-vadászház volt –, a falu zajától távol, idilli, csendes környezetben terül el. Az ott élő idősebb hölgy és fia már nem tudta ellátni a tanyasi munkákat, szívesebben éltek volna községben, ezért cseréhez folyamodtak. A Hajas Schmotzer család tagjai úgy érezték, közel kerültek álmaik megvalósításához, a cserével mindenki megkapta, amire vágyott.
A tanyához komolyabb földterület tartozik, ezzel megnövelték gazdálkodási lehetőségüket, így ez lett a fő profiljuk. Jelenleg 30 hektáron gazdálkodnak, amiből már tisztességesen meg tud élni egy család. Mindemellett továbbviszik a másik vállalkozásukat is. Rengeteg munkát kellett befektetniük, mire új lakhelyüket a saját ízlésükre formálták. Első három évük azzal telt, hogy teljesen felújították a házat, bevezették a villanyt, a vizet és a központi fűtést. A változtatásokat úgy oldották meg, hogy a ház és a tanya megőrizze eredeti jellegét. Meghagyták a megmenthető régi gyümölcsfákat, de újakat is ültettek. Tavasztól késő őszig mindig van valamilyen friss gyümölcsük. A mezőgazdasági termékeik skáláját folyamatosan bővítik, szeretnének nagyrészt önellátók lenni. Amit nem tudnak megtermelni, azt sok esetben az általuk előállított termékért cserébe kapják meg. Így a pénzért vásárlást már-már kiküszöbölték.
A családfő hobbija is természetközeli, ez nem más, mint a vadászat. Hogy ezt hivatalosan művelhesse, sokat kellett tanulnia, és vizsgázott is természet- és fegyverismeretből.
A feleség, lánykori nevén Schmotzer Erika, szilágycsehi születésű, és férjéhez hasonlóan a természet szerelmese. Érettségi után orvosi egyetemre készült, de megismerte élete párját, így lemondott az egyetemről, ám elvégezte Margittán a nővérképzőt, majd a teológia hitoktatói szakát, és 15 éven keresztül vallást és éneket tanított az iskolában. Emellett 18 évig volt a monospetri katolikus közösség főállású kántora. A monospetri katolikus kórust jelenleg is vezeti – ingyen és bérmentve. Jövedelemkiegészítésként már 11 éve tagja egy hálózati értékesítési csoportnak. Rengeteg munkát vállal magára a tanyán is, mivel a dísznövény- és fűszernövény-termesztés meg a virágkertészet főként az ő feladata. Nemrég elkezdték a levendulatermesztést is. „Imádom a csendet, a madárcsicsergést. Pihentető és megnyugtató a legnehezebb munkában is” – mondta.
Nagyon sokban segíti fia, László és leánya, Anett, akik valószínűleg már genetikusan is arra lettek kódolva, hogy szeressék a szabad és egészséges tanyasi életet. Ifj. Hajas László az erdészeti egyetemet hagyta ott a tanya kedvéért. Nem bánta meg, nagyon jól érzi magát a szabad életben. Kertészkedik, gazdálkodik, és rendezi az egy hektár összterületű gyümölcsöst. Hobbija a horgászás, ezért kialakítottak egy halastavat is. Saját vállalkozása a méhészkedés és a fajkutyatenyésztés. Itt szeretné megalapozni majdani családja jövőjét. Jegyese, aki városi leány, és Kolozsváron építészmérnöki szakra jár, szintén megszerette a tanyát, és minden valószínűség szerint elfogadja majd ezt az életmódot.
Anett szintén Kolozsvárról jött haza a tanyára, miután biológia szakon végzett az egyetemen. Az államvizsgát még nem tette le, de valószínűleg éppen a tanya fog neki témát adni hozzá. Közben zenét és jógát is tanult. Egy ideig büféslányként dolgozott a kolozsvári magyar színházban, de belátta, hogy ez nem igazi életcél. Inkább hazament a családi birtokra, hogy tevékenyen kivegye részét a családi vállalkozásból, ahol egyetemi tanulmányait is minden bizonnyal hasznosítani tudja. A tanyasi élet nyugalma, biztonsága és szabadsága az ő esetében is felülírta a nagyváros vonzerejét. Besegít a méhészkedésbe, a fűszernövények és a levendula termesztésébe. Mindezt saját bevallása szerint élvezettel és nagy kedvvel teszi.
„A tanyasi élet megadta nekünk a legfontosabbat: teljesen egybekovácsolta a családot – vallja Hajas Schmotzer László. – Minden munkát közösen végzünk, és mindenki minden feladatot el tud látni. Minden reggel családi megbeszélésen dolgozzuk ki a napi ütemtervet. Csak szervezetten és összhangban lehet hatékonyan dolgozni. Sok a munka, de mi nagyon jól érezzük itt magunkat. Ez az életforma boldogságot és szabadságérzetet ad. Olyan mértékben fogjuk fejleszteni a családi vállalkozást, hogy gyerekeink és unokáink is tisztességesen megélhessenek belőle, és mindannyian elégedettek és boldogok legyenek a családi birtokon.”