Kevésből gazdálkodtak

Bihar megye északnyugati részén, az Értől keletre fekszik az Érmellék két jelentős települése, Érbogyoszló és Albis, melyek 1950 óta közigazgatásilag egy községet képeznek, Érbogyoszló központtal. Vasúttól, fő közúttól mindkettő távol esett. Az elszigeteltség fékezte ugyan a gazdasági fejlődést, de segítette a helyi néphagyományok életben tartását.

A Margitta–Ottomány utat 1967-ben korszerűsítették, így megnyílt a kapu a környező és távolabbi falvak, így Albis és Bogyoszló felé is. E két település nagyjából egyforma lélekszámú, és gazdaságilag is egyformán erős. Talán éppen ezért rivalizálnak ősidők óta. Mind Érbogyoszlót, mind Albist szorgos, dolgos emberek lakják, döntő többségben magyar reformátusok. Érbogyoszló lelkipásztora Orosz Márta tiszteletes asszony, Albisé pedig Dénes Béla tiszteletes. A legutóbbi népszámlálás szerint a község összlakossága 1852 fő. Mára a települések közötti versengés csökkent vagy csak jó értelemben maradt meg. Egy-egy választási kampány idején még fel-feléled, de utána újra elcsendesedik. Ebben az is segít, hogy a mindenkori egyházi és polgári településvezetők igyekeznek minél több közös programot szervezni a két falu lakosainak. Ma már nem ritka a közös istentisztelet, és a falunapokat is együtt tartják. Abban még versenyeznek, hogy az albisi vagy a bogyoszlói gazda dob-e szebb terméket piacra, de ebből senkinek sem származik kára, sőt ez termelőnek és vásárlónak egyaránt hasznára válik.

Van kultúrház, lesz vízvezeték
A község polgármestere az RMDSZ-es színekben indult Vékony Mihály; Gáspár Gyulát váltotta, és jelenleg második mandátumát tölti. Elsőként őt kerestem fel hivatalában, hogy a település eredményeiről, gondjairól faggassam. Legnagyobb eredménynek a művelődési ház felújítását tartja, idén sikerült átadniuk a kultúra szolgálatára. A felújítás még 2008 kora tavaszán elkezdődött, akkor szintén ő ült a polgármesteri székben. Az „őrségváltás” után Gáspár Gyula is szívügyének tekintette a művelődési ház rendbe hozását, de pénzhiány miatt lassan haladt a munka. Végül a megyei tanácstól érkezett segítséggel sikerült felgyorsítani az eseményeket. Maga az épület készen van, sikerült beszerezniük a színpadi és a teremfüggönyöket is. Az asztalok, a székek és a hangosítás hiányzik még, ezek beszerzését a jövő évre halasztották. Ezenfelül saját költségvetésből felújítják a kultúrház kerítését is.
Mindkét településen építenek ravatalozó kápolnát, az albisin már csak a belső finismunkák hiányoznak, a bogyoszlói pedig kétharmad részben készen van. Elkezdték a vízhálózat bővítését az albisi hegy felé, ez mintegy 700 méteres szakaszt jelent 615 000 lejes költségvetéssel. Ebből százezer lejt már megkaptak, el is számolták, így várhatóan rövidesen érkezik a következő fázisra szánt összeg. Idén szeretnék ezt a beruházást befejezni. Újra pályázhat majd a község a szennyvízhálózatra és aszfaltozásra, ezzel a lehetőséggel élni fognak.
Az új kenyér ünnepére idén is megszervezik a községi napokat, ezúttal – rotációs alapon – Érbogyoszlón. Ez már a harmadik közös községi rendezvény. Annak előtte a két falu külön ünnepelt. „Sajnos a környező településekhez viszonyítva hátrányban vagyunk, mivel 2009 óta egyetlen EU-s pályázatot sem nyertünk. Látványos beruházást pedig csak azokkal lehet elérni. Ennek ellenére abból a kicsiből, amink volt, úgy érzem, jól gazdálkodtunk” – összegezte beszélgetésünk végén a polgármester.
Sajnos a községben elenyésző számú munkahely van. Ezért a bogyoszlóiak és az albisiak vagy Margittára ingáznak, vagy helyben próbálnak gazdálkodni. Sajnos ehhez kevesüknek van megfelelő munkaeszköze, ezért inkább bérbe adják földjeiket árenda fejében.

Francia testvérek
Érbogyoszló és a franciaországi Bondues között hivatalosan 1990 óta van testvértelepülési kapcsolat, de a kötődés 1980-ban, a falurombolások időszakában kezdődött, amikor Bondues jelképesen örökbe fogadta Bogyoszlót. Természetesen a testvérkapcsolat a községhez tartozó Albisra is vonatkozik. Komolyan vették ezt a kapcsolatot, amit az bizonyít, hogy több mint két évtized után sem lankadt vagy sablonosodott el. Rendszeresen látogatják egymást, igen sok baráti kapcsolat alakult ki. Bondues gazdaságilag jobb helyzetben van, ezért minden látogatás alkalmával segélyeket, ajándékokat hoznak. Legutóbb egy kisbuszt ajándékoztak a községnek.
Civil szervezeteket is alapítottak a testvériségre: Bogyoszlón Érbogyoszló–Bondues Egyesület, melynek alapító elnöke Gáspár Gyula, Bondues-ban pedig Bondues–Érbogyoszló–Albis Kapcsolat néven. A másik civil szervezetük az Albison bejegyzett Irinyi Társaság, melynek elnöke Bakó Lajos. A társaság nevéhez fűződik Irinyi József mellszobrának felállítása az albisi templomkertben, az Irinyi-emlékhely létrehozása, és közbenjártak azért, hogy az albisi iskola felvehesse Irinyi József nevét. Jelenleg megcsappant tevékenységük az alapító tagok közti egyet nem értés miatt. Az elnök azonban reméli, visszaáll majd a régi rend.

Díjazott diákok és cserepek
A 2013/14-es tanévben Albisnak és Érbogyoszlónak összességében 304 tanulója volt. Ebből Albison 145 (óvodástól VIII. osztályosig), Érbogyoszlóban pedig 159. A tanintézet igazgatója Kun Attila testnevelő tanár, aki fiatalos lendülettel és nagy felkészültséggel irányítja az oktatást. Aktív és felkészült csapat élén áll, akik a maximumot hozzák ki a diákokból. Ezt a versenyeredményeik is híven tükrözik. Az óvodai népdalversenyen például első helyezést értek el. Az előkészítő, illetve I–IV. osztályosok folyamatosan részt vesznek a Fürkész és a Bendegúz helyesírási és nyelvhelyességi versenyeken, a Papp Attila-szavalóversenyen, az Örökségem elnevezésű mesemondó, valamint a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen. Az eredmények között szerepelnek különdíjak, körzeti első, második, harmadik, negyedik helyek, megyei különdíjak és dobogós helyek, továbbá országos hatodik helyezés.
Az V–VIII. osztályosok is részt vesznek a Fürkész, illetve Bendegúz versenyen, a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyversenyen, a Zrínyi Ilona, illetve a Csillagszerző matematikaversenyeken, továbbá a Kövesd a kutatókat elnevezésű nemzetközi földrajzversenyen. Körzeti szintről továbbjutottak a megyei fordulókra, és megyei szinten különdíjakat hoztak el. Maguk is szerveznek vetélkedőket, megemlékező műsorokat jeles napokon, évfordulókon.
Sport terén is jeleskednek. A legutóbbi Ér-kupán a bogyoszlói lányok I. helyen, a fiúk VII. helyen, az albisi fiúk és lányok pedig egyaránt a III. helyen végeztek. Ötödik éve már, hogy Kun Attila igazgató-testnevelő tanár megszervezi a Tanévzáró kézilabda-bajnokságot. A helyszín egyik évben Érbogyoszló, másik évben Albis. Idén Albison volt a sor. Második éve, hogy a tantestület megvendégeli a diáksereget – nyolc csapatot – egy kiadós bográcsossal. A napot tanár–diák mérkőzés zárja. Ezenkívül tanulmányi kirándulásokat szerveznek osztályoknak vagy az iskolának.
Hogy teljes legyen a település arculata, nem hiányozhat a képből a Sárkány család – Szabolcs és Melinda, meg a fiuk, Milán – és fazekasműhelyük. A házaspár, mondhatni, a semmiből indult, autodidakta úton sajátította el a szakmát. Ma már megyei, megyén túli, sőt anyaországi településeken is ismert a nevük és fazekas termékeik. Folyamatosan fejlesztik műhelyüket, termékskálájukat és szakmai tudásukat egyaránt.