Földrajzot és történelmet magyar tankönyvből

Az új tanügyi törvény értelmében Románia történelmét és földrajzát anyanyelvükön tanulhatják a magyar tannyelvű iskolák, osztályok diákjai. KÉRY HAJNAL megyei főtanfelügyelő-helyettestől érdeklődtünk a tanévkezdéssel kapcsolatos további újdonságokról.

Elkészültek a XII-es és VIII-os magyar nyelvű földrajz- és történelemkönyvek, amelyek a román taneszközök fordításai. Közben magyar szerzők írják az új tankönyveket, ám ez hosszabb időt igényel, így a fordítás kiadása mellett döntöttek, hogy az új tanévtől már magyarul tanulhassanak a végzős évfolyamokon. Bihar megyében a tanfelügyelőség megrendelte a nyolcadikosok könyveit, ám azok még nem érkeztek meg, a Tanítók Házában van belőlük mutatóban egy-egy példány. A humán tagozatra járó XII-esek ingyen kapnak 210 könyvet, mert nekik érettségizniük kell az anyagból – magyarázta a helyettes főtanfelügyelő. 

Sajnos nem jut majd mindenkinek ingyen könyv, egy-egy osztály 20-at kap. A reál szakosok – mint minden más könyvüket – meg kell hogy vegyék a tankönyveket, amiket az iskolák rendelnek meg a kiadótól.
Megyénkben évfolyamonként 1200-1300 magyar diáknak szólt a becsengetés szeptember 12-én, a kilencedikesek az átlagnál többen, az ötödikesek kevesebben vannak az idén – derült ki Kéri Hajnal statisztikáiból. Örvendetes, hogy a Margittán megalakított új magyar iskolában az eredetileg kért három IX. osztály helyett végül négyet indíthattak, annyi lett az igénylés. A tavalyinál eggyel több kilencedik indult a váradi Mihai Eminescu Főgimnáziumban is (természettudományi szak). A művészeti középiskolában viszont hiába hirdettek két (zene és rajz) osztályt, csak egyet töltöttek meg a jelentkezők. Kevesen iratkoztak az Andrei Şaguna Műszaki Szakközépiskolába is, pedig fafeldolgozó, turizmus és esztétika szak közül lehetett választani. A háromból végül a két utóbbi szakot indítják, ám csak egy osztálynyi diákkal.
Vidéken is gondot okoz több helyen a gyerekek alacsony létszáma. Még éppen nem szűnt meg emiatt a magyar tagozat Örvénden az alsó tagozatos gimnáziumban, ám itt kénytelenek összevont osztályokban tanítani. Sok örvéndi diák tanul Élesden.
Az óvodákban a helyhiány okoz gondot. Elsősorban Nagyváradon sokkal több az igénylés, mint ahány kicsit tudnak fogadni, de Kéry szerint ez városnegyedenként változó. Őssiben például indíthatnának végre egy magyar csoportot, de a tanévkezdés előtti pár napban még nem volt elég jelentkező. Szőllősön viszont percek alatt betelne még egy csoport. Itt megoldást hoz majd az új óvoda felépülése, ám erre csak a jövő tanévre számíthatnak. Püspökiben a 19-es oviban is indítottak egy új magyar csoportot, továbbá Magyarkécen az eddigi két román csoportból az egyiket magyar tannyelvűvé alakították az idéntől a szülők kéréseinek eleget téve. A megyeszékhelyen 1060 gyerek jár rövid programos óvodába, és közel 900 napközibe. Az óvodai oktatásrésze marad még az idén az iskola-előkészítő évfolyam (a nagycsoport után), de a következő tanévtől már 0. osztálynak nevezik, és az elemi iskolai oktatás része lesz.
Általános gond a kisegítő személyzet hiánya. Minden távozó posztját befagyasztják, csak hét üresedés után tölthetnek be egy állást. „Nem tudjuk, meddig tart a létszámstop, ami nehéz helyzetet teremt főleg a kis tanintézetekben, de tudjuk, ez nemcsak a tanügyre, hanem minden közintézményre vonatkozik” – mondja a főtanfelügyelő-helyettes. Szakképzett tanárokból nincs hiány, de előfordult, hogy bizonyos katedrákat – főleg vidéken – nyugdíjasok töltenek be, magyartanárokról tud Kéry.
Az egészségügyi működési engedélyt sem tudja megszerezni minden óvoda-iskola tanévkezdésre, ez nem változott az elmúlt évtizedekben. A kormánybiztos megbízásából augusztus végén járták végig az ellenőrök a tanintézeteket, ezzel is serkentették az illetékeseket a hiányosságok pótlására.
Máté Zsófia